Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

II. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikkel kapcsolatos törvények és miniszteri rendeletek - 9. Törvény az irodalmi és művészeti tulajdonnak a jogosítlan közzététel, utánnyomás és utánképzés elleni védelmére az Osztrák-Magyar birodalom másik felében

,/ (

védetik és több fordítások közül a később megjelent utánnyomat- nak tekintendő, ha az előbbitől épen nem, vagy csak jelentéktelen változtatásokban különbözik;

d) valamely korábbi közrebocsátott, más szerzőtől szerkesztett műnek egy későbbi műre használt változatlan czime. Mind az által az egyenlő czim választása azon esetben, ha az a munka tárgyának megjelenésére nem mulhatlanul szükséges és azonfelül a közönségnek a munka azonossága iránti tévútra vezetésére alkalmatos, az ez által jogában sértettnek igényt ad a kárpótlásra.

E fölött, ha törvény ellenes czélzat nem folyt közbe, a polgári bíróság határoz.

6. §. A hangszerzeményekre vonatkozólag a kéziratoknak a hangszerző vagy jogutódja engedelme nélkül eszközlött lenyomása hasonlókép a tiltott utánnyomattal egyenlőnek tekintetik.

Ellenben tiltott utánnyomatnak vagy utánmetszésnek nem tekintendő, annálfogva meg van engedve:

a) a hangszerzemények egyes föltételeinek időszakilag megjelenő művekbe való fölvétele;

b) valamely hangkölteménynek oly változatokra, ábrándokra, tanulmányokra, egyvelegekre sat. sat. használása, melyek önálló szellemi termékekül tekintetnek ;

c) valamely hangműdarab rendezése vagy átszerkesztése más vagy kevesebb hangszerekre, mint az eredetileg készítve volt.

Ha azonban a hangszerző a rendezés kiadásának előjogát általában vagy legálább bizonyos hangszerekre nézve, közrebocsátott művének czimlapján magának fentartotta, úgy az eredeti mű szerzemény megjelenési évétől számított egy év lefolyta előtt a hangszerző vagy jogutódjai engedelme nélkül közrebocsájtott műrendezvény tiltott utánnyomatnak tekintendő;

d) ha valamely későbbi zene- vagy színműre egy korábban közrebocsátott ugyan oly nemű munka változatlan czime hasz- náltatik, úgy az 5. §. d) alatti határozata alkalmazandó.

7. §. A valamely zeneműhöz tartozó énekszöveg a hangszerzemény mellékletének tekintetik, azért is azt a hangszerző, ha csak szerződésnél fogva más valami nem határoztatott, a hangszerzc- ménnyel együtt kinyomathatja.

A szövegnek zene nélküli kinyomatására a költő beleegyezése kívántatik ; az azonban, ha a zenemű nyilvános előadásra van

— 249 —