Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
II. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikkel kapcsolatos törvények és miniszteri rendeletek - 3. A m. kir. igazságügyminiszternek 1790. számu rendelete, a szerzői jogról szóló 1884:XVI. t. cz. értelmében, Fiume városára és az ahhoz tartozó kerületre nézve követendő eljárás tárgyában
m A többi periratok beadására, a mennyiben a felek erre nézve másként meg nem egyeztek, a fennebb idézett perrendtartás ide vonatkozó rendelkezései alkalmazandók, azon megszorítással azonban, hogy a bíróság az ellenfélnek minden perirat beadására csak egy halasztást engedhet. 9. §. A bíróság idézésére meg nem jelent tanú ellen az 1. §.-ban idézett perrendtartás 199. §.-a szerint pénzbírság állapítandó meg. A pénzbírság behajthatlansága esetében, az elzárásra változtatandó. Ez utóbbi esetben a jogerőre emelkedett határozat foganatosítása végett a kir. ügyészhez teendő át. 10. §. Ha szakértők meghallgatásának szüksége forog fenn, 1884 : XVI. t. ez. 1. és 30. §§. a törvényszék vélemény adás végett a most érintett törvényezikk 31. §.-a értelmében Budapesten felállított állandó szakértő bizottsághoz fordulhat, mely esetben azzal a vélemény adás alapjául szolgáló kérdéseket és a szükséges adatokat közli. 11. §. A szakértők általi bizonyítási eljárás befejezése után a feleknek a bizonyíték feletti észrevételeik előterjesztése végett, hivatalból tárgyalási határnap tűzendő ki. — A tárgyalás, ha lehetséges, ezen, de mindenesetre a következő határnapon befejezendő. 12. §. A szerzői jogot tárgyazó perekben a gazdagodás ösz- szegére a bíróság a gazdagodása erejeig kártérítésre köteles félnek is ítélhet becslő-esküt oly módon, hogy megállapítja a gazdagodás ama legkisebb összegét, a melyen alól a becslő-eskü le nem tehető, és egyszersmind meghatározza a gazdagodás ama legmagasabb összegét, a melyet a kártérítésre kötelezett fizetni tartozik az esetre, ha a megítélt becsló-esküt le nem teszi. 13. §. Pénzbüntetés és ennek behajthatlansága esetében fogházbüntetés csak e tekintetben feltétlenül marasztaló Ítéletben állapítható meg. 14. §. Ha a törvényszék az Ítéletben az 1884 : XVI. t. ez. 21. §. értelmében elkobzást rendel el, a mennyiben annak tárgyai már is elrendelt zárlat alatt nem állanak (15—18. §§.), az elkobzás foganatosítására az Ítéletben kiküldöttet rendel. A kiküldött az elkobzást akkép foganatosítja, hogy az elkob- zandó tárgyakat összeírja és azokat szoros zár, vagy az általa
