Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

II. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikkel kapcsolatos törvények és miniszteri rendeletek - 2. A m. kir. igazságügy-miniszternek 1686. számu rendelete a szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk értelmében követendő eljárás tárgyában

m

váljon az a darab, melyet panaszlott az általa kiadott szin- lapok és sugó-könyvek szerint az 1867. évben a Victoria színházban előadatott — a lényegtelen változtatásoktól eltekintve — az-e, mely az illető sugó-könyvek és szinlapok szerint ugyan azon színpadon 1863. évben Uriella czim alatt előadatott vagy az 1867. és 1863. évbeli előadások két egymástól lényegesen különböző darabra vonatkoznak.

A bizottság jelen esetben nem tartja magát illetékesnek véleményadásra, mert az 1837. Junius 11-én kelt 16. t.-cz. szerint szakértők meghalgatásának csak akkor van helye, ha olyan műszaki kérdések merülnek fel, melyek a bitorlás tényének megállapítására befolyással vannak, ebből következtetve, a szakértő bizottság csak az olyan peres ügyekben adhat véleményt, melyekben szerzői jogbitorlás létezéséről vagy annak jogi következményeiről van szó. Hogy arra a kérdésre — váljon egy színmű előadása meg nem engedett- nek tekintendő-e ? a vélemény adás a szakértő bizottság ügy köréhez tartozik — tekintettel a törvény intézkedéseire — kétségtelen, miután nem épen szükséges, hogy peres kérdés utánnyomás elkövetéséből keletkezzék ; de minden esetre szükséges, hogy az a kérdés, mely a szakértő bizottsággal véleményadás végett közöltetik, közvetve vagy közvetlenül szerzői jogbitorlásra, vagy szinmű jogosulatlan előadására, vagy képzőművészet alkotásainak utánképzésére vonatkozók.

Ily nemű eset jelenleg nem létezik. Panaszló maga sem állítja, hogy panaszlott a darabot jogosulatlanul adta volna elő, sőt ellenkezőleg keresetét arra állapítja, hogy panaszlott az előadást szerződésen alapuló jogosultságnál fogva eszközölte, mely szerződésnél fogva a brutto bevétel bizonyos részének fizetésére van kötelezve. De a panaszlott sem alapítja kifogásait a szerzői jogról szóló törvényre, hanem egyszerűen azt állítja, hogy az 1862. évi november 22-én kelt szerződés a fen forgó esetre, alkalmazást nem nyerhet. A pereskedés tehát a szerzői jogról szóló törvénnyel és az ez által irói műveknek biztosított védelemmel semmi össze függésben sincs; ez a kérdés a szerzői jogról szóló törvény életbe lépte előtt, sőt azon időben is felmerülhetett volna, midőn szerzői jogbitorlás ellen védelem nem is létezett. Ily körülmények közt a szakértő bizottság nemtalálhattamagát jogosítottnak arra,hogy ebben az ügyben véleményt adjon, mert ez által törvényes ügykörének határait túl lépné.

Ha a szakértő bizottsággal közölt kérdés a pereldöntésénél