Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
II. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikkel kapcsolatos törvények és miniszteri rendeletek - 1. Kiadói ügylet
209- ’ Wj r A kiadói ügyletből eredő jogok és kötelezettségek megszűnés eseteként a törvény mindenek előtt azt emeli ki, ha a munka, mielőtt a kiadónak átadatott volna, a szerzőnél véletlenül elvész; ilyen esetben a szerződés tárgya megszűnvén, a kölcsönös jogok és kötelezettségek is elenyésznek és a véletlen esetet az viseli, kinél az bekövetkezett; minek természetes következménye az, hogy ilyen esetben a szerző és jogutódai tiszteletdijat nem követelhetnek, sőt ha ilyet kaptak, azt visszafizetni tartoznak. Második esetként jelöli ki a törvény azt az eshetőséget, ha a szerző meghal, vagy ha a munka szerződésszerű elkészítésében véletlenül meggátoltatik, vagy erre képtelenné válik; mindezen esetekben a szerződés természetszerűen azért szűnik meg, mert a szerződés megkötésénél a kiadó a szerző egyéniségére állapította a munka kivételét, helyettesítést tehát még akkor is, ha az általában lehetséges volna, sem a kiadóra, sem a szerző jogutódaira erőszakolni nem lehet; miután a helyettesítés a személyes kötelezettségek természetével ellenkezik és legkevésbé lenne a helyettesítésnek értelme oly esetben, hol individuális tulajdonokról és tehetségekről van szó. Nagyon természetes tehát, hogy az ilyen esetben is meg kell szűnni a kiadói szerződésnek még pedig úgy, hogy a szerző vagy jogutódai tisztel et dijat ne követelhessenek, sőt ha ilyet kaptak volna, ezt vissza fizetni tartoznak. Végre megszűntnek nyilvánítja a törvény a kiadói szerződést az esetre is, ha a czél, melynek elérése a szándékolt többszörözés indokául szolgált, lehetetlenné válik. Ilyen esetben általában megszűnik minden szerződés a nélkül, hogy a czél vétlen meghiúsulása miatt bármelyik fél kártérítést követelhetne. Egészen máskép áll azonban a dolog akkor, ha a czél elérése a kézirat vagy eredeti átadása után válik lehetetlenné; mert ily esetben a szerző kötelezettségének már megfelelt és a czél vétlen meghiúsulása őt a tiszteletdij követelhetésétől ép oly kevésbbé foszthatja meg, mint ebbeli igényét nem vesztheti el azért, mert a már átadott munka a kiadónál véletlenül elveszett; nagyon természetes tehát, hogy ilyen esetben a szerző vagy jogutódai tiszteletdijt követelhetnek, s illetőleg a kapott tiszteletdijt visszafizetni nem tartoznak 15
