Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
II. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikkel kapcsolatos törvények és miniszteri rendeletek - 1. Kiadói ügylet
206 Másrészt a kiadó azért, mert a munka a kikötöttnél kevesebb ivszámmal fejeztetik be, a tényleg átadott ivek árából mit sem vonhat le, mi a dolog természetéből következik. 527. §. A kiadó más megállapodás hiányában köteles a tiszte- letdijt, ha a munkáért általában köttetett ki, a teljes kézirat vagy az eredeti átvételével azonnal kifizetni ; ellenben ha a tiszteletdij ivek szerint állapíttatott meg, az a többszörözés befejezésekor, a mennyiben pedig a munka részekben jelenik meg, az egyes részek bevégzett kiállításakor fizetendő. A tiszteletdij fizetésére nézve a törvény — a felek hiányzó megállapodását pótlandó — kettős intézkedést tartalmaz; ugyanis a fizetés időpontjául egy részről a kézirat vagy eredeti átadását, másrészről a többszörözés befejezését, illetőleg az egyes részek bevégzett kiállítását jelöli ki ahoz képest, hogy a tiszteletdij valamely munka után általában, vagy ivek szerint volt megállapítva. Mindkét intézkedés az általános gyakorlatnak felel meg és teljesen pótolhatja a felek hiányzó megállapodását, természetesen akkor, ha a felek más megállapodást nem létesítettek, mert a tiszteletdij fizetésének módjára nézve is első sorban a szerződőfelek egyező akarata irányadó. 528. §. Oly esetben, midőn a szerződés teljesítése a kiadó személyében történt véletlenség miatt lehetlenné válik, a kiadó a tiszteletdij fizetése alól csak úgy szabadul fel, ha a szerző a munkát ugyanazon feltételek mellett más kiadónak átadta. Az 528., 529. 530. szakaszokban foglalt intézkedéseket a kiadói ügylet sajátságos természete indokolja, mely nem tűri azt, hogy az érintett esetek a kötelmi jog általános szabályai szerint rendeztessenek. Ezért mindenek előtt szükséges volt kimondani,
