Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
II. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikkel kapcsolatos törvények és miniszteri rendeletek - 1. Kiadói ügylet
199 nevezetesen nem áll jogában ugyanazon munkát vagy annak egy részét újra kiadni, vagy kiadás végett másnak átengedni, vagy összes munkái kiadásába, vagy valamely gyűjteménybe felvétetni. A szerző, ha valamely gyűjteménybe egyes dolgozatokat szolgáltat, ezeket akár külön, akár összes munkáiban közzéteheti, feltéve, hogy az egyes dolgozatok azon alakban, melyekben a gyűjtemény részeként jelentkeznek, a könyvvagy műkereskedés önálló tárgyait nem kéyezik. A kisebb dolgozatok, melyek hírlapnak vagy folyirat- nak engedtetnek át, megjelenésük után a szerző szabad rendelkezése alá kerülnek. E szakaszban foglalt intézkedések a szerzői jogról szóló törvény 6. és 9. §.-aiban foglalt szabályokra vonatkoznak, ezekre nézve tehát az idézett törvény szakaszoknál előadottak irányadók. 518. §. A kiadói jog nem ad egyszersmind jogoultságot a munka fordításához s ennek kiadásához. Milyen esetekben tekintendő az eredeti műnek a szerző beleegyezése nélkül történt fordítása a szerzői jogbitorlásának, a szerzői jogról szóló törvény 7. §.-a határozza meg ; itt azonban a törvény csak azt mondja ki, hogy ha a kiadó az irói mű többszörözésének jogát megszerezte is, ez még nem jogosítja fel a munka fordításához és ennek kiadásához ; mert a szerzőnek kétségtelenül jogában és érdekében áll munkája elferdítését — pedig ilyennek tekinthető minden rossz fordítás — meggátolni. A többszörözés joga általában a szerzőt illeti, ebből folyólag őt kell illetni a jognak is azt meghatározni, hogy szellemi termékét minő nyelveken akarja közzé tenni; a kiadó ugyan jogot nyer a munka többszőrözésére egy meghatározott nyelven, de e joggal nem nyeri meg
