Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
II. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikkel kapcsolatos törvények és miniszteri rendeletek - 1. Kiadói ügylet
195 többszöröztetheti anélkül, hogy kizárólagos jogából leszármaztatott többszörözési jogát átruházna. Mindkét eset megegyezik abban, hogy a kiadói szerződés egyik lényeges kelléke t. i. a kiadói jog átruházását magában foglaló dologi jogügylet hiányzik és ezért annak dologi hatálya nincs, különösen a kiadónak szerzői jogbitorlás esetében kereseti joga sem lehet.1) A kiadó átvállalja a mű közzétételének és forgalomba helyezésének kötelezettségét. Ahol ezen feltétel hiányzik, ott pusztán a szellemi tulajdon ruháztatik át, mely a kikötött viszon teljesítéshez képest adásvételnek, munkabéri szerződésnek vagy valamely névtelen, határozatlan (innominat contract) szerződésnek minősíthető.* 2) Ilyen eset akkor fordul elő, ha egy iró vagy művész a kiadó megrendelésére készít egy művet, melynek szellemi tulajdona a megrendelésnek kikötött dij mellett teljesítése által a kiadóra ruház- tatík át anélkül, hogy a kiadó magát a közzétételre kötelezné.3) A közzétételnek a kiadó számlájára kell történni, miután a szellemi tulajdon jogi tartalma azon vagyonjogi haszonvételben áll. mely a mű többszörözéséből származik, s igy ezen jognak teljes vagy részben átruházása is csak úgy képzélhető, hogy a többszörözés a jog megszerzőjének számlájára történik, következőleg a haszon is ezt illeti. A jutalék, mely à szerzőt az ügylet természeténél fogva megilleti, legtöbb esetben úgy állapittatik meg, hogy a kiadó a szerzőnek meghatározott tiszteletdijat kötelez vagy ha a vállalatból előreláthatólag haszon nem várható, a szerző maga részéről a kiadót a kiadásért kártalanítja. De megtörténik az is, hogy a szerző és kiadó a vállalat hasznában és koczkázatában egyenlően részesülnek, hogy tehát a kiadás közös számlára eszközöltetik, mi által a szerződés lényegében nem vészit, miután a kiadó viszon- teljesitése bármi csekély részre legyen is szorítva, változást nem szenved. Másként áll a dolog, ha a kiadó a közzétételt a szerző vagy átruházó számlájára vállalja el. Ebben az esetben nemcsak az a x) Klostermann id. műnk. 265. lap. *) Névtelen, határozatlan szerződés (innominat contracte) úgy jön létre, hogy valamely dolog átadatik vagy bizonyos teljesítés igértetik viszonteljesités reményében vagy viszonteljesitést az átvevő igér. Hess Ch. A. Das gemeine Civilrecht 211. 1. 3) Klostermann id. műnk. 296. lap.
