Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 6. Fejezet. Fényképek
183 tartama az utolsó kötet vagy rész megjelenésétől számittatik. De ha az egyes részek vagy kötetek kiadása között három évnél hosz- szabb időköz telt el: az előbb megjelent részek vagy kötetek különálló műnek, a három év lefolyása után megjelenő részek vagy kötetek pedig uj műnek tekintendők. A kizárólagos jog az öt év elteltével enyészik el. De meg- szünhetik a védelem a tárgy megsemmisülése által, lemondás által vagy ha a fényképész örökös nélkül halt meg. 71. §. A fényképészeti műnek terjesztési szándékkal a jogosult beleegyezése nélkül történt gépi utánképzése, közzététele és forgalomba helyezése a szerzői jogbitorlásának tekintendő. A törvény a fényképészeti müveket a gépi utánképzés ellen védi, tekintet nélkül arra, hogy az utánképzés fényképezés vagy más gépies eljárás utján történik. Ellenben az olyan utánképzés ellen, mely nem gépies módon — nevezetesen festő vagy rajzoló művészet által készíttetik — a fénylcépészet védve nincs, mert a fényképész kiválólag az által károsittatik, hogy műve fényképezés vagy más gépies eljárás utján többszöröztetik ; azért engedte meg a törvény a fényképek nem gépies eljárás utján utánképzését. 72. §, A megrendelt fényképészeti arczkép utánképzési joga kizárólag a megrendelőt illeti. A fénylcépészeti arczképek utánképzésére nézve a törvény úgy intézkedik, mint az arczképek és szobor képmásokra nézve, hogy t. i. ezek utánképzési joga kizárólag a megrendelőt illeti. (64.) Mennyiben válhatik a megrendelő ezen joga kérdésessé ? már fentebb a 64. §. utáni jegyzetekben ehnondatott. A szerzői jogbitorlás tényálladékához azonban minden esetben megkivántatik, hogy az utánképzés terjesztési szándékkal és a jogosult beleegyezése
