Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

Bevezetés

XVII

tóttá meg, hogy a fordítás gyakorlása ahoz van kötve, hogy a szerző jogát fentartotta, mi a mi belföldi jogunk szerint nincs előszabva. A lapok és folyóiratokban megjelenő czikkekre és közlésekre nézve azon szabályt nyújtja, hogy nemcsak a fordítás joga, de az utánnyomásra való jog is attól függ, hogy a szerző élt-e a fentartás jogával.

Ebben a nemzetközi szerződésben jelentkeznek nálunk először azon művészeti ágak, melyekre a szerzőt illető védelem kiterjed és a szerzői jog gyakorlását azon feltételhez köti, hogy a nyomtatásban vagy általában többszörözve megjelent mű az arra rendelt könyvbe beiktattassék.

A kereskedelmi törvényről szóló 1875. : évi 37. törvényczikkben újra találkozunk a szerzői jog kérdésével. E törvény 515. §-ában találjuk a kiadói ügylet meghatározását, ezt követve a kiadói ügyletből a szerzőt és kiadót megillető jogokat és kötelezettségeket. A kereskedelmi törvény és eljárás által a szerző sok esetben arra van utalva, hogy munkája megérdemlett jutalmát esetleg jogait a kiadó ellen a kereskedelmi bíróság előtt kereshesse, a minek csak úgy lehet sikere, ha az oly szabályokhoz van kötve, melyek biztos és könnyű szerrel kezelhetők, a mi igazolja azt: hogy a kereskedelmi törvény több oly szabályt vett fel, mely tulajdonkép a szerző jogát illeti. A szerzői jognál nem is a kiadói ügylet játsza a főszerepet és innen van az, hogy a kereskedelmi törvény nem határozza meg azt, hogy a szerzői jog mennyi ideig tartson még a szerző halála után : továbbá, hogy a fordítás joga mely időn túl váljék szabaddá; de ezek az intézkedések tulajdonkép e kereskedelmi törvényben nem is volnának helyükön.

Az 1844. évi el nem fogadott törvényjavaslatot illetőleg az ideiglenes törvénykezési szabályokba felvett intézkedést az alkotmányosan le nem tárgyalt 1867. évi törvényjavaslatot követte.1) Ezen *)

*) E törvényjavaslat ismét a Kisfaludi társaság kezdeményezésére került az országgyűlés elé ; a javaslatnak a művészetre vonatkozó része arra indította a képzőművészeti társulatot, hogy ő maga is készítsen egy javaslatot, amely elkészültével az igazságügyministeriumhoz be is nyujtatott ; e javaslat az 1865. év bajor törvény alapján készült. A magyar irók és művészek társasága 1874. évben szintén készített egy javaslatot, mely egyezőleg az igazság- ügyminister alatt országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslattal az 1870. évi német birodalmi törvényen alapul Dr. Kovács Gyula. Az irói és művészeti jog czimü műnk. 20. lap. Magyar igazságügy XIII. köt. 180.

2