Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 6. Fejezet. Fényképek

179 rák csak a szöveg értelmezésére szolgálnak; feltéve, hogy a szerző vagy a forrás világosan megneveztetett. A törvény — tekintettel a 9. §. 1. pontjában foglalt intézke­désre — megengedi idegen ábrákat és rajzokat nagyobb tudo­mányos vagy olyan művekbe felvenni, melyek több szerző rajzai­ból iskolai és oktatási használatra létesittetnek. A kérdés itt csak az lehet, hogy milyen terjedelemben szabad ábrákat és rajzokat irói munkába felvenni. E kérdésre a törvény adja meg a feleletet, mennyiben azt mondja, hogy nem tekinthető szerzői jogbitorlás­nak ábrák és rajzok felvétele olyan irói munkába, melynél a raj­zok és ábrák csak a szöveg értelmezésére szolgálnak; tehát a fő­dolognak az irói műnek kell lenni, e mellett a szerző vagy forrás világosan megnevezendő. Az, hogy az irói mű okvetlen tudomá­nyos mű legyen, nem okvetlenül szükséges és egyes ábrák, rajzok, minden irói műbe felvehetők. Ha ábrák és rajzoknak irói művekbe lett felvételénél a szerző vagy forrás meg nem neveztetett, a tör­vény 24. §.-a nyer alkalmazást. HATODIK FEJEKET. Fényképek. 69. §. A fényképészet által előállított műnek gépi utánképzése, közzététele és forgalomba helyezése, a 70. §.-ban megállapí­tott védelmi idő alatt, az eredeti felvétel szerzőjének kizáró­lagos jogát képezi. Ezen kizárólagos jog feltétele, hogy az eredeti felvétel jogosult levonatainak, vagy utánképzéseinek minden példá­nyán kitüntetve legyen ; 1. az eredeti felvétel szerzőjének vagy kiadójának neve, vagy czége és lakhelye ; 2. a naptári év, melyben a jogosult levonat, vagy az utánképzés először megjelent.

Next

/
Thumbnails
Contents