Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 3. Fejezet. Színművek, zeneművek és zenés-színművek nyilvános előadása
146 HARMADIK FEJEZET. Színmüvek, zenemüvek és zenés színmüvek nyilvános előadása. 19. §. A színművek, zeneművek és zenés színművek nyilvános előadásának kizárólagos joga a szerzőt illeti. Színmüvek és zenésszinmüvek az egyéb irói művektől abban különböznek, hogy azok szerzőit az irói művekre biztosított több- szörözési és közzétételi és forgalomba helyezési jog mellett a nyilvános előadásnak kizárólagos joga is megilleti. Hogy színműveknél a szerzői jog mellé a nyilvános előadás joga is soroztatott, indokát abban találja : hogy a vagyonjogi haszon legtöbb színműnél nem a sajtó utján többszörözésben, hanem a nyilvános előadásban áll! A gépi többszörözés és nyilvános előadás kizárólagos joga egymástól teljesen független .és egymástól elkülönítve átruházhatók úgy, hogy ha a szerző a színművet gépi többszörözés végett a kiadónak átadja, a kiadó a nyilvános előadás kizárólagos jogát még nem szerzi meg; viszont, ha a szerző a nyilvános előadás jogát ruházza át, ezzel egyszersmind nem ruházza át a színmű gépi többszörözésének és szerepek leírásának jogát."1 A nyilvános előadás kizárólagos jogának tárgyai olyan színművek, zeneművek és zenés-szinművek, melyek nyilvános előadásra alkalmasak. 50. §. A színművek és zenés színművek, a jogosult beleegyezése nélkül, színpadon akkor sem adhatók elő, ha nyomtatásban megjelentek és árúba bocsáttattak is. Színpadon kívül az ilyen müvekből nyitányok, felvonásközi és egyéb zenerészek, a jogosult beleegyezése nélkül is előadhatók. A törvény e szakaszban kimondja, hogy színmüvek és zenés- színmüvek addig, mig gépileg nem többszöröztettek, a szerző bele
