Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 2. Fejezet. Zeneművek
141 A zenemű szintén szellemi termék, melynek előállítása és értékesítése épen oly módon történik, mint az irodalmi termékeké. A gondolatok helyére az összefüggő hangok, a betűk helyére pedig a hangjegyek lépnek. — A zene szerremény tartalmát zenei gondolatoknak is szokták nevezni. Ennek lényegét képezi egyrészt a dallam, másrészt az összhangzat. *) A szellemi tevékenység, mely a zeneszerző szerzeményében nyilvánul, épen oly jogvédelmet igényel mint az irodalmi termék. A többszörözés kizárólagos joga itt sem akadályozhatja a szellemi használás szabadságát és annak czélja csak az lehet, hogy a lényegileg azonos közzététel által keletkezhető versenynek eleje vétessék. A zenészed alapelvek szerint tehát minden zeneműnél arra kell figyelemmel lenni, hogy az zeneszerzeménynek vagy egy idegen mű többszörözésének tekinthető-e. Es utóbbi a szerzői jogbitorlás tényálladékára, az előbbi pedig a szerzői jog tárgyának kérdésére vonatkozik. A zeneszerzemény megjelenés alakjai sokfélék lehetnek. Lehet a zenemű egyszerű dallam, alapeszme (thema) vagy változat ; sonata, symphonia, karének, futam, oratorium, induló, táncz, opera, operette, zenei kép, potpouri, quodliéet ; lehet hangverseny-zene, kamara-zene, szinházi-zene, egyházi-zene, táncz-zene, énekhez való szerzemény vagy valamely hnngszerre irt zene.2) A zeneszerzemények minden nemei lehetnek a szerzői jog tárgyai, a mennyiben az ilyen tárgyhoz megkivántató kellékekkel bírnak ; ilyen kellékek : hogy a zenemű a szerző szellemi tevékenységének terméke és olyan legyen, mely zenészeti kiadás tárgya lehet. E tekintetben nem tesz különbséget, hogy a szerzemény, oktatás, épülés vagy mulatság czéljára szolgál; hogy az még közzé nem tétetett (a zene-kéziratok), hogy még a zeneszerzemény papírra nem tétetett, de már előadatott; hogy az rögtönzés; (inprovisátió), gyűjteményes mű vagy olyan, mely több szerző társak tevékenységének ered- *) *) Klostermann id. mnuk. 173. lap ezt Írja : Die Musik besteht ausser der Kombination auf einander folgender Töne (Melodie) auch aus der Kombination gleichzeitiger Töne (Harmonie.) Die Harmonie ist jedoch, so weit sie eine wesentliche ist, zugleich eine nothwendig gegebene, folglich nicht für die Identität des Musikstückes bestimmend. Man kann also die Tonart, die Instrumentation und die Harmonie eines Musikstückes verändern, ohne die rechtliche Identität desselben aufzuheben. *) Dr. Wächter Oszkár. Das Autorrecht. 294. lap.
