Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek

ban, — ha ilyen kinövései lennének is, — a peres felekre káros befolyása nem lehet, mert a biróság jogositva van más szakértőket is meghallgathatni ; továbbá ezek a bizottságok legtöbbször csakis műszaki kérdésekűránt nyilatkozhatnak ; végre mert a bíróságok nincsenek a szakértői bizottságok véleményéhez kötve és a felett épen úgy mint az ügy állása felett saját szabad belátásuk szerint határoznak.

A szakértői bizottságok hatáskörét a törvény csakis vélemény- adásra szoritja, ezek a bizottságok tehát, mint választott biróság, nem működhetnek, miután a törvény a szerzői jogból kifolyó peres kérdések elbírálását a kir. törvényszékekre ruházza, mely illetőségtől eltérésnek nincs helye.1)

Szakértő bizottságok csak Budapesten és Zágrábban vannak felállítva. Magyarország, Erdélyország, a polgárosított határőrvidék és Fiume városa területén lévő kir. törvényszékek bitorlási ügyekben műszaki kérdéseket illetőleg vélemény adás végett a Budapesten felállított szakértő bizottságot keresik meg; ellenben Horvátország, Szlavónia és a polgárositott Horvát-Szlavon határ- őrvidék kir. törvényszékei a zágrábi szakértő bizottsághoz utalvák.

32. §.

Ezen bizottságok elnökeit és tagjait a vallás- és köz- oktatásügyi kir. minister, illetőleg Horvát-Szlavonországok bánja 6 évre nevezi ki.

A bizottsági tagok egyszer-mindenkorra szakértői esküt vagy ezt pótló ünnepélyes bizonylást tesznek.

33. §.

A bizottságok véleményüket, a megkereső .biróság által tett kérdésekre, a közölt adatok alapján adják ki. *)

*) A német birodalmi törvény megengedi, hogy a felek felkérése folytán a kártérítés és elkobzás kérdésében a szakértő bizottság mint választott biróság Ítélhessen. 1877. jan. 9-ről szóló törv. 31. 1.