Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
Bevezetés
VIII nincs és mindaddig, mig külföldiek az utánnyomásokkal üzérkedésből hasznot húznak, a honosokat e tekintetben nem tartja korlátozhatóknak. A német irodalom jogvédelmének első törvényi alapja az „allgemeine preusische Landrecht“ 1794. évről, mely az I. rész 11. czimében azt az általános alapelvet mondja ki: hogy minden a szerző által alapított kiadói jog az utánnyomás ellen védve van, kivévén a német birodalom és a királyi tartományokon kívül külföldi szerzőknek idegen nyelven megjelent műveit, melyek kiadói sem a frankfurti sem a lipcsei vásárokat nem látogatják és a visszatorlási jog fentartásával azon államok irányában, melyek a porosz kiadók műveinek utánnyomását megengedik.1) Ezeknek az alapelveknek azonban csak utóbb 40 évvel volt gyakorlati eredménye, midőn a német szövetségi gyűlés a szerzői jog védelmére 1832. év szeptember hó 6-ról kelt végzeményét kibocsátotta, melyet az 1837. évi november hó 9-ről, 1841. év április hó 22-ről, 1845. év junius hó 19-ről, 1856. év november 6-ról és 1857. év márczius 12-ről kelt végzemények követtek. A német szövetség particuláris törvényhozásai szintén foglalkoztak a szerzői joggal, de intézkedéseikben a szövetségi törvényhozás által elfogadott alapelveket követték. így keletkezett Poroszországban az 1837. év junius hó 11-ről és 1854. év február hó 20-ről kelt törvény, — Würtenbergben az 1838. év október hó 17-ről kelt törvény, — Szászországban az 1844. év február hó 22-ről kelt törvény, — az ausztriai örökös tartományokban az 1846. év október hó 19-ről kelt nyílt parancs, — Bádenben az 1847. év szeptember hó 17-ről kelt rendelet és Bajorországban az 1865. év junius hó 28-ról kelt törvény. A német birodalom alkotmánya a szellemi tulajdon védelmét a szövetség törvényhozásának tárgyai közé számítja; 1870. év junius 11-ről az északi szövetség által a szerzői jogot illetőleg alkottatott egy törvény, mely utóbb a német birodalom törvényei közé soroztatott, de eme törvény javaslatának a képzőművészet alkotásaira és fényképekre vonatkozó intézkedéseit a birodalmi gyűlés el nem fogadta; azonban az utóbb 1876. év január hó 9. 10. 11-ről kelt törvények a szerzői jog teljes codificatióját tartal9 Dr. Klostermann B. id. műnk. 47. lap.
