Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)
A 108.151/1907. K. M. számú, a találmányi szabadalmakra vonatkozó végrehajtási rendelet
Az ábrák elhelyezésükhöz mérten számozandók, még pedig folytatólagosan, tekintet nélkül a rajzlapok számára. A rajzlapokon feltüntetendő : a bejelentő neve, a bemutatott rajzlapok száma, az illető rajzlapnak sorrendi száma ; a rajznak azonfelül el kell látva lennie annak az egyénnek (a bejelentőnek vagy képviselőjének) aláírásával, aki a kérvényt benyújtja. Mindezen megjelöléseket a rajz keretén kívül kell foganatosítani. A rajz nagysága az ábrák komplikáltságának mérve szerint határozandó meg. Elég nagynak tekintendő az a rajz, amelynek kétharmadrészre kisebbített fényképi fölvétele még tisztán fölismerhető. Az ábrák száma ne haladja meg a tényleges szükségletet. A térpazarlás, amennyire csak lehet, kerülendő. Az egyes ábrák közt elegendő köz hagyandó úgy, hogy mindenik ábra külön-külön legyen föltüntetve. Az ábrák olymódon helyezendők el, hogy valamint maga a rajz, úgy a vonatkozási betűk s számjelek és ábrák sorszáma mindig a magasság irányában leolvashatók legyenek. Meg van engedve több rajzlapnak az igénybevétele. Az erős, sima papiroson készült rajzok laposan nyújtandók olyformán, hogy azok a fényképezésre káros hajtogatási nyomokat és töréseket ne mutassanak. Az áttetsző rajzvásznon készült rajzok hajtogatott álla- pontban is benyújthatók. 3. A szabadalmi hatóságok által kiadatni szokott nyomtatott szabadalmi leírások rendszerint hiteleseknek tekintendők, anélkül, hogy szükséges volna, hogy e végből pecsétekkel, láttamozásokkal, avagy különös záradékokkal legyenek ellátva, de csak akkor, ha közigazgatási ügyekben mutattatnak be ezek a nyomtatott leírások. 4. Az ipari tulajdonjog ellátásával megbízott külföldi közigazgatási hatóságoknak azon tanúsítványai, amelyek szakmájukba vágó ügyekre vonatkoznak, nem szorulnak hitelesítésre, föltéve, hogy azok közigazgatási ügyekben mutattatnak be. A 108.151/1907. K. M. számú, a találmányi szabadalmakra vonatkozó végrehajtási rendelet közlése fölösleges, mert az csupán Magyarországnak a nemzetközi Unióba való belépése előtt volt hatályos. A rendelet ugyanis a régi monarchia egyes államaiban eszközölt szabadalmi bejelentés elsőbbségének a monarchia egy másik államában való igénylését tárgyalta. 96
