Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)

A m. kir. szabadalmi hivatal 1904-ben létrejött elvi jelentőségű megállapodásai

személyválogatás, érdekeltség és elfogultság nélkül, kérést, jutalmat, kedvezést, kedvkeresést, félelmet és gyűlöletet félretéve, részrehajlatlanul lelkiismeretem és meggyőződésem szerint igazságot szolgáltatok.

Isten engem úgy segéljen !«

Budapest, 1901. évi június hó 21-én.

Hegedűs s. k.

A m. kir. szabadalmi hivatal 1904-ben létrejött elvi jelentőségű megállapodásai.

E megállapodások közül az I.-l és V.-et nem közlöm, mert előbbi a Szhüsz (147. oldal) megjelenése óta, utóbbi Magyar- országnak a Nemzetközi Unióba való belépése óta elavult.

II.

A szabadalmi törvény a 33. és 36. §-okban fölsorolt eseteket kivéve, nem intézkedik arról, hogy a bejelentési osztály egyéb határozatai ellen van-e helye fölfolyamodásnak a bírói osztályhoz ? Az ebből származó jogbizonytalanság megszüntetése végett egyrészt, másrészt mert e tekintetben a szabadalmi törvény tiltó rendelkezéseket nem tartalmaz, a m. kir. szabadalmi hivatal 1904. évi január hó 2-án tartott teljes ülésében kimondotta, hogy »a bejelentési osztálynak minden olyan ügydöntő véghatározata ellen, amely által valamely fél anyagi jogsérelmet szenvedhet, fölfolyamodással lehet élni.

A fölfolyamodás után a szabadalmi törvény 46. §. 1. pontjának analógiája szerint 20 korona díj fizetendő.

Ez a díj most 20 pengő.

A fölfolyamodás a nyugtával fölszerelve az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 30 nap alatt nyújtandó be«.

Ennek következtében fölfolyamodással lehet élni például a bejelentési osztálynak :

a) az elsőbbséget megtagadó ;

b) a díjfizetések lajstromozását megtagadó ;

c) a szabadalom átruházásának belajstromozását megtagadó ;

92