Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)

A 734/1896. eln. számú rendelet: A szabadalmi tanács ügyviteli szabályzata - Az 1089/1898. K. M. számú rendelet a szabadalmi ügyvivők fegyelmi ügyeiben követendő eljárás tárgyában

vivőnek megelőző más vallomásával ellenkeznék, illetve azoktól eltérne, az illető az ellentétek megmagyarázására felhívandó. Oly kérdéseknél, melyekre az adandó válasz meg­fontolást kíván, vagy hivatalos okmányok és ügyiratok meg­vizsgálását igényli, a vizsgálóbiztos a kihallgatást nem siet­tetheti, hanem tartozik a fegyelmi eljárás alatt álló ügyvivő­nek kellő időt engedni s a netáni segédeszközök betekintését meg nem tagadhatja. A vizsgálat során kihallgatandó tanukhoz elsősorban az 1868. évi LIV. t.-c. 202. §-ában meghatározott általános kérdések s ezek után a különös kérdések intézendők s úgy a fegyelmi eljárás alatt álló ügyvivő, valamint a panaszos által adott összes feleletek lehetőleg szószerint a jegyzőkönyvbe beiktatandók. 17. §. A kihallgatási jegyzőkönyv minden íve, amelyen a feleletek vannak, a kihallgatott által aláírandó s ha a jegyző­könyv több ívből áll, az a vizsgálóbiztos által a lezáráskor összevarrandó és pecsétjével ellátandó. 18. §. A vizsgálóbiztos köteles a vizsgálatra vonatko­zólag beérkezett minden beadványra a beérkezés napját fel­jegyezni, az iratokat kellő rendben tartani s azokat gondosan megőrizni. 19. §. A vizsgálati iratok eredetben senkinek sem adhatók ki s tartalmuk is csak annyiban közölhető, amennyiben a vizsgálat célja azt megengedi. A vizsgálati iratokhoz csatolt ügyiratoknak betekintése, melyekre a fegyelmi eljárás alatt álló ügyvivőnek védelmére szüksége van, kérelmére meg nem tagadható. 20. §. A vizsgálat befejezése után a kiküldött az összes vizsgálati iratokat a szabadalmi bíróság elnökének vagy helyet­tesének bemutatja, ki is a fegyelmi bíróságot összehívja. A fegyelmi bíróság tagjának nem szabad oly ügyekben résztvenni : a) melyekben saját személyénél fogva érdekelve lévén, közvetlenül vagy közvetve kárt vagy hasznot remélhet ; b) melyek által felesége vagy jegyese, fel- vagy lemenő ágbeli rokonai, avagy olyan személyek vannak érdekelve, kik vele negyedíziglen oldalrokonságban vagy másodíziglen sógorságban, továbbá fogadott szülei vagy fogadott gyermeki, végre gyámsági vagy gondnoksági viszonyban állnak ; c) melyekben mint tanú, szakértő, képviselő vagy közbenjáró működött. A most érintett akadályok akár az eljárás megindítása­kor, akár annak folyama alatt merültek fel, habár a felek 79

Next

/
Thumbnails
Contents