Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)

Az 1932. évi XVII. t.-c. a találmányi szabadalmakról, továbbá a védjegyek oltalmáról szóló törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről

2. az illetékkiszabás végett való bejelentést késedelmesen a kitűzött határidő elteltével, 1932. évi április 30-a után tették meg s a bejelentési kötelezettség magukat az illeték fizetésére köteles feleket terhelte.

2. Az illetékegyenértéknek az 1932. évi június 30-ánál későbben esedékessé váló részei után kell a 20% pótlékot fizetni. A kiszabott illetékegyenérték után ez a pótlék külön fizetési meghagyás nélkül is az alapilletékkel együtt ugyanolyan részletekben esedékessé válik.

3. Az illetékpótlék lerovásának elmulasztása ugyanolyan hátrányos következményeket (késedelmi kamatot, felemelt illetéket, bejelentés késedelme miatt való bírságot) von maga után, mint az alapilleték lerovásának elmulasztása.

Az 1932. évi XVII. törvénycikk a találmányi szabadalmakról, továbbá a védjegyek oltalmáról szóló törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről.

(Kihirdettetett 1932. évi július hó 22-én.)

I. Szabadalomra vonatkozó rendelkezések.

1. §. Ha a szabadalom tulajdonosa találmányát a szabadalom megadásának kihirdetését követő három év alatt Magyarország területén sem maga, sem belföldi vállalkozó útján lényegileg és kellő terjedelemben gyakorlatba nem vette és nem gyakorolja, a m. kir. Szabadalmi Bíróság kárpótlás és esetleg biztosíték nyújtása ellenében olyan megbízható belföldi vállalkozónak, aki a szabadalomtulajdonostól engedélyt kért, de nem kapott, kényszerengedélyt adhat, kivéve, ha a szabadalomtulajdonos mulasztását kellőképpen igazolja.

2. §. A kényszerengedély a szabadalom gyakorlatba- vételére és használatára ad jogot és lemondás vagy visszavétel esetét kivéve (3. § első bek.) a szabadalom érvényvesztéséig tart, rendszerint Magyarország egész területére érvényes és az egész szabadalomra vonatkozik.

Kifejezett kérelemre, vagy a kényszerengedélyt kérő beleegyezése esetén osztott kényszerengedély is adható olymódon, hogy az:

1. csak az ország területének valamely meghatározott részében gyakorolható ;

2. csak a szabadalomnak egy vagy több igénypontjára vonatkozik. Valamely igénypontnak egy részére azonban kényszerengedély nem adható.