Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)
Az 514/1928. elnöki számú hirdetmény az Északamerikai Egyesült Államok által a világháború alatt lefoglalt magyar szabadalmak tulajdonosainak kártalanítása tárgyában - Az 1929. évi XVIII. t.-c. az ipari tulajdon védelmére Hágában 1925. évi november hó 6-án aláírt nemzetközi megegyezések becikkelyezéséről
feltételt megszabni nem lehet abban az országban, amelyben az oltalmat bármely ipari jog tekintetében igénybe veszik. Mindegyik szerződő ország törvényhozásának kifejezetten fenntartatnak azok a rendelkezések, amelyek a bírósági perrendtartásra és a nem peres eljárásra, valamint az illetékességre vonatkoznak, úgyszintén a lakóhely megválasztása és a meghatalmazott megbízása tekintetében az ipari tulajdon védelméről szóló törvényekben foglalt rendelkezések is. 3. cikk. A szerződő országok polgáraival egyenlő elbánásban részesülnek az Unióhoz nem tartozó országoknak azok a polgárai, akiknek az Unióhoz tartozó valamelyik ország területén lakóhelyük, vagy pedig tényleges és komolyan számbavehető ipari vagy kereskedelmi telepük van. 4. cikk. a) Az, aki a szerződő országok egyikében találmányi szabadalmat, használati mintát, ipari mustrát vagy mintát, gyári vagy kereskedelmi védjegyet szabályszerűen bejelent, vagy az ily bejelentő jogutódja, a bejelentésnek a többi országokban való megtételére, harmadik személyek jogainak fenntartása mellett, az alább megjelölt határidőkön belül elsőbbségi jogot élvez. Ezzel a bekezdéssel kapcsolatban lásd a 230. oldalon említett határozatot. b) Ennélfogva bejelentése, amelyet később, de e határidők letelte előtt az Unió többi országainak valamelyikében tesz, nem érvényteleníthető időközben bekövetkezett tények miatt, aminők nevezetesen mástól származó bejelentés, a szabadalomnak közzététele vagy gyakorlatbavétele, a mustra vagy minta példányainak árusítása, a védjegy használása. c) A fentemlített elsőbbségi határidők a találmányi szabadalmaknál és a használati mintáknál tizenkét hónap, az ipari mustráknál és mintáknál, valamint a gyári és kereskedelmi védjegyeknél hat hónap. Az Unióhoz tartozó országok egyikében tett első bejelentésnek iktatási napja a fentemlített határidő kezdete ; a bejelentés napja a határidőbe nincs beszámítva. 231