Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)

Az 1921. évi XXXIII. törvénycikknek (trianoni békeszerződés) az ipari tulajdonról szóló rendelkezései

napjául 1921. évi október hó 26-át, a 2. §-ában megengedett igazolási határidő kezdőnapjául pedig 1922. évi január hó 26-át állapítom meg.

3. §. Jelen rendeletem a trianoni békeszerződéshez hozzá nem járult államok polgáraira csak a viszonosság föltétele alatt terjed ki.

Budapest, 1921. évi október hó 14-én.

Hegyeshalmy s. k.

Az 1921. évi XXXIII. törvénycikknek (trianoni békeszerződés) az ipari tulajdonról szóló rendelkezései.

II. CÍM.

220. cikk.

Nemzetközi szerződések.

Az ipari tulajdon védelme tárgyában Párisban 1883. évi március hó 20-án kötött és Washingtonban 1911. évi június hó 2-án módosított nemzetközi egyezmény és a gyári és kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozása tárgyában 1891. évi április hó 14-én kötött megállapodás a jelen Szerződés életbelépésétől kezdve alkalmazást nyernek annyiban, amennyiben azokat a jelen Szerződésből folyó kivételek és korlátozások nem érintik és nem módosítják.

241. cikk.

A Magas Szerződő Felek a jelen Szerződés életbelépésétől kezdve és rendelkezéseinek fenntartásával ismét megadják vagy visszaállítják saját területeiken a 220. és 222. cikkekben említett párisi és berni nemzetközi egyezményekben megállapított ipari, irodalmi vagy művészeti tulajdonjogokat azoknak javára, akik a hadiállapot kezdetének időpontjában az említett jogok élvezetében voltak, valamint ezek jogutódainak javára. Hasonlóképen az igényjogosultak javára elismerik és érvényeseknek tekintik a jelen Szerződés életbelépésétől kezdve mindazokat a jogokat is, amelyeket ipari tulajdoni jogvédelem iránt előterjesztett kérvény, avagy valamely irodalmi vagy művészeti mű közzététele alapján a háború tartama alatt megszerezhettek volna, ha a háború ki nem tör.

Mindazonáltal azok a különös rendelkezések, amelyeket a Szövetséges és Társult Hatalmak bármelyikének törvényhozó,

205