Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)

A 81.588/1914. K. M. számu rendelet a m. kir. szabadalmi bíróság szervezeti és ügyviteli szabályzatának módosítása és kiegészítése tárgyában (Szhüsz)

Az eskü kivétele.

108. §. A tanú (Pp. 310. §), az eskü alatt kihallgatott fél (Pp. 375. §), valamint az állandóan nem alkalmazott szakértő (Pp. 357. §) és tolmács (Pp. 230. §) az esküt (ünnepélyes fogadást) a következő szakaszban foglalt minta szerint fölolvasott esküszöveg utánamondásával teszi le.

Eskütétel alatt a jelenlevők fölállanak.

Esküminták.

109. §. A tanú és az eskü alatt kihallgatott fél esküje :

»Esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy legjobb tudomásom és lelkiismeretem szerint az igazat és csak az igazat mondottam és hogy abból semmit sem hallgattam el. Isten engem úgy segéljen !«

A szakértő esküje :

»Esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy észleleteimet híven és véleményemet részrehajlás nélkül legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint fogom előadni. Isten engem úgy segéljen !«

A tolmács esküje :

»Esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy a velem közlötteket híven fogom tolmácsolni. Isten engem úgy segéljen !«

Ünnepélyes fogadás.

110. §. Ha az illető személyek a törvény értelmében eskü helyett ünnepélyes fogadást (Pp. 310. §) tesznek, az előbbi szakasz eskümintái úgy módosulnak, hogy az első mondatot a »Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom« szavakkal kell helyettesíteni és az utolsó mondatot el kell hagyni.

Egyességi eskü.

111. §. Ha a T. 20. §-a és 21. §-ának 1. vagy 4. pontja alá nem eső perekben a felek megállapodtak abban, hogy a döntő ténykörülmény valósága és valótlansága valamelyik félnek, vagy harmadik személynek erre a ténykörülményre leteendő esküjétől tétessék függővé, az eskü (ünnepélyes fogadás) szövegére nézve a Pp. 377. és 378. §-ai irányadók.

184