Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)
A 81.588/1914. K. M. számu rendelet a m. kir. szabadalmi bíróság szervezeti és ügyviteli szabályzatának módosítása és kiegészítése tárgyában (Szhüsz)
A tanácskozást és a szavazást az elnök vezeti. Az elnök a tanácstagokat véleményük előadásában félbe nem szakíthatja, az ügynek szavazásra bocsátása előtt azonban az ügy állását mind a ténykérdések, mind a jogkérdések és a műszaki kérdések föltüntetésével összegezheti. A T. 25. §-a alapján meghívott tanácskozó szakértő csak a tanácskozásban vehet részt és a szavazás megkezdése előtt a teremből távozik, az iratok mellett megőrzendő véleményét azonban a tanács kívánatára írásba foglalni köteles. Elsőnek az előadó terjeszti elő véleményét és szavaz. A szavazók az előadó után rangjuk elsőbbsége szerint nyilvánítják véleményüket és szavazatukat és pedig jogi kérdésekben előbb a jogi, műszaki kérdésekben előbb a műszaki tagok. A szavazatnak mind a határozat rendelkező részére, mind az indokokra ki kell terjednie. A határozat indokolását illető egyes vitás kérdéseket a határozat meghozatala előtt kell eldönteni. A tanács tagjai a szavazást meg nem tagadhatják, nevezetesen akkor sem, ha az előbbi szavazásnál kisebbségben maradtak. Az elnök minden egyes szavazás alkalmával szavaz, azonban csak a többi tanácstag után, a határozatot pedig saját szavazatának számbavételével mondja ki. Ha az elnök a többi tanácstag szavazatától eltérően szavazott, a határozat szótöbbséggel hozatott. Mindegyik tanácstagnak jogában áll a többség határozatától eltérő különvéleményét írásban benyújtani. Az így benyújtott különvéleményt borítékba zárva, a határozat eredetijéhez kell fűzni. A határozat fogalmazványán meg kell említeni, hogy az ügyben különvélemény van. 99. §. A tanácskozás befejezése után a más meggyőződésre jutott tanácstagnak mindaddig jogában áll előbb nyilvánított véleményétől eltérően szavazni, amíg az elnök a határozatot ki nem hirdette, vagy alá nem írta. 100. §. Ha az elnök a szavazatok megoszlása esetében a különböző vélemények egyikéhez sem járul, a tanácskozást az egyes kérdések szerint különítse el, amelyek felől határozni kell. Az elkülönítésnél az előkérdés a főkérdés előtt, az alaki kérdés az ügy lényegét eldöntő kérdés előtt bocsátandó szavazás alá. A szabadalmazhatóság, a megvonás, a megsemmisítés vagy a megállapítás felől általában, annak feltételei, hatásának időpontja, terjedelme, valamint az ügy felderítésére netán szükséges további tárgyalás felől külön lehet szavazni. 181
