Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)
A 81.588/1914. K. M. számu rendelet a m. kir. szabadalmi bíróság szervezeti és ügyviteli szabályzatának módosítása és kiegészítése tárgyában (Szhüsz)
iránt a T. 20. §-a, úgyszintén a szabadalom megsemmisítése iránt a T. 21. §-a 1. vagy 4. pontja alapján folyamatba tett kereset perfölvételére és érdemleges tárgyalására kitűzött határnapon a felek egyike sem jelent meg, vagy nem nyilatkozott. 74. §. Ha a perfelvételi határnapot a szabályszerűen megidézett felperes mulasztja el, az alperes azonban megjelenik, az alperest az a jog, hogy az idézésnek végzéssel feloldását és felperesnek a fölmerült költségben elmarasztalását a Pp-nak 439. §-a értelmében kérje, csak akkor illeti meg, ha olyan kérvényről van szó, amely a T. 57. §-a értelmében valamely szabadalom terjedelmének megállapítása iránt, vagy oly keresetről van szó, amely a szabadalomnak a T. 21. §-a 2. vagy 3. pontja alapján leendő megsemmisítése iránt tétetett folyamatba. A megsemmisítési kereset egyéb eseteiben és a szabadalom megvonása iránt folyamatba tett kereset esetén pedig a tárgyalást, a jelen rendelet 68—70. §-ai értelmében, az egyedül megjelent alperessel kell megtartani és a tárgyalás és bizonyítás eredményéhez képest a pert érdemben eldönteni. 75. §. A szabadalom megvonása és megsemmisítése iránt folyamatba tett és a T. 20. §-a és 21. §-ának 1. és 4. pontjai alapján bárki által indítható közérdekű keresetek elintézésénél még a következő különös szabályok is irányadók. Ezeknél a pereknél a Pp-nak 231. §-ában, úgyszintén 423. és 432. §-aiban foglaltakat egyáltalán nem lehet alkalmazni. Azokat a peradatokat, amelyek a kereset helytálló voltát támogatják, az ítélő hatóság akkor is figyelembe veszi, ha azokra a felek nem hivatkoztak, azonban ezekre vonatkozóan a feleket határozathozatal előtt meg kell hallgatni. A bíróság a Pp.-nak azokhoz a szabályaihoz, amelyek tényállításokra vagy okiratokra teendő nyilatkozatok elmulasztásának, úgyszintén a bíróság előtti elismerésnek, joglemondásnak vagy beismerésnek a következményeit állapítják meg. nincs kötve, ha azok a keresetben érvényesített jog lerontására vezetnének. A bíróság belátása szerint figyelembe veheti vagy mellőzheti : a peres feleknek oly nyilatkozatát, amely azt célozza, hogy a tanú, szakértő vagy az eskü alatt kihallgatott peres fél az eskütétel alól fölmentessék ; a feleknek a Pp. 377. §-án alapuló oly megállapodását, hogy a döntő körülmény valósága vagy valótlansága valamelyik félnek vagy harmadik személynek erre a ténykörülményre leteendő esküjétől tétessék függővé ; 173
