Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)
A 81.588/1914. K. M. számu rendelet a m. kir. szabadalmi bíróság szervezeti és ügyviteli szabályzatának módosítása és kiegészítése tárgyában (Szhüsz)
hatóan, kézzel vagy géppel írott, esetleg nyomtatott két példányban kell benyújtani. A más hatóságnál bár törvényes időben benyújtott, de ezáltal az előbb említett kéthavi határidőn túl átküldött föl- szólalás figyelembe nem vehető. A fölszólalás benyújtására rendelt kéthónapi határidő megállapításánál az a nap, amelyen a bejelentés a hivatalos lapban közzététetett, nem számít és a kéthónapi határidő végső napjául a második hónapnak az a napja tekintendő, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel, ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a határidő a hó utolsó napjával végződik ; ha azonban a határidő utolsó napja vasárnapra, Gergely-naptár szerinti közönséges ünnepnapra, vagy nemzeti ünnepnapra esik, a határidő a legközelebbi köznapon jár le. A szakasznak a rendeletben itt következő, a horvát és olasz nyelv használatáról szóló és a trianoni békeszerződés aláírása óta hatálytalan bekezdését nem közlöm. A postai úton érkezett fölszólalások beadásának napjául a bíróság iktatójába való beérkezésük napja tekintendő. A fölszólalás aláírásának, ha a fölszólalás szövegét nem írta sajátkezűleg, két tanú által előttemezve kell lennie. A külföldön kiállított fölszólalást közokiratba vagy hitelesített föl- szólalást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni. A birodalmi tanácsban képviselt kiiályságok és országok, valamint Bosznia-Hercegovina e részben a belfölddel egy tekintet alá esnek. A szabályszerű alakban kiállított meghatalmazással ellátott ügyvéd vagy szabadalmi ügyvivő útján benyújtott fölszólalásnál a sajátkezű aláírást a képviselő ellenjegyzése pótolja. 31. §. A T. 35. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a fölszólalás mindenkor indokolandó lévén, ehhez képest a fölszólalásban, amely azonban mindig csak egy találmányi és az esetleg ahhoz tartozó pótszabadalmi bejelentés ellen irányulhat, azok a tények, amelyekre a fölszólaló fölszóla- lását alapítja, tüzetesen megjelölendők, az e tények bizonyítására fölhívott okiratok és nyomdatermékek pedig a fölszóla- lásnak az iratoknál maradó első példányához eredetiben vagy hitelesített másolatban, míg a bejelentő részére kézbesítendő példányához egyszerű másolatban melléklendők. Ez utóbbi rendelkezés szerint a felszólalás mellékleteit legalább két példányban kell becsatolni. Mégis a 34.549/1915. K. M. 155
