Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)

A 1911. évi I. törvénycikk (polgári perrendtartás)

A perbíróság az előbbi bekezdés esetében is a szükséghez képest több szakértőt hallgathat meg, ha a szegénységi jogon perlekedő fél ellenfele az ezzel járó költségtöbbletet pernyerése esetére is magára vállalja és a költséget a bíróság által meghatá­rozott összegben előlegezi.] 355. §. Az 59. §-ban felsorolt, valamint azok az okok, amelyek miatt a tanú a tanuságtételt megtagadhatja, a szak­értőt a véleményadás megtagadására jogosítják. A bíróság más okból is felmentheti a szakértőt a véle­ményadás kötelessége alól. Az a szakértő, ki a véleményadásra a bíróság előtt kész­nek nyilatkozott, habár különben arra kötelezve nincsen, a vélemény adását csak oly okból tagadhatja meg, mely a véle­ményadás elvállalása után keletkezett. Közszolgálatban álló egyén nem alkalmazható szakértőül, ha ezt fellebbvaló hatósága a közszolgálat érdekébe ütközőnek nyilvánítja. 360. §. Ha a szakértőkkel szemlét kell teljesíteni, a bíró­ság vagy a bíró, ki a szakértőt meghallgatja, a szakértő be­vezetése után a körülmények szerint elrendelheti, hogy a szak­értő a szemle tárgyát az ő jelen nem létében vizsgálja meg, vala­mint fontos okból elrendelheti azt is, hogy a vizsgálatnál a felek ne lehessenek jelen. 361. §. Ha a szakértő alapos és kimerítő véleményt azonnal nem terjeszthet elő, a meghallgatást teljesítő bíróság vagy bíró a vélemény szóbeli előterjesztésére új határnapot tűz ki, vagy pedig a véleménynek az egyúttal kitűzött határidő alatt írásban való benyújtását rendeli el. Az írásbeli vélemény beérkezéséről a felek értesítendők. Az írásbeli vélemény felvilágosítása végett a szakértőt mind a perbíróság, mind pedig a kiküldött vagy a megkeresett bíró megjelenésre idézheti. 362. §. Több szakértő együtt hallgatható meg és közös véleményt adhat. 363. §. Ha a perbíróság a véleményt nem találja kielégí­tőnek, a szakértők meghallgatását ismételheti vagy más szak­értőket is meghallgathat. 364. §. A szakértő meghallgatásának költségét az a fél köteles egyelőre megfizetni, akinek érdekében a bíróság a szak­értő meghallgatását elrendelte. E kérdésben a perbíróság a meg­hallgatást elrendelő végzésben határoz és egyúttal megállapítja azt az összeget, amelyet a költség fedezésére a bíróságnál előze­tesen le kell tenni. 132

Next

/
Thumbnails
Contents