Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)
A 1911. évi I. törvénycikk (polgári perrendtartás)
előtt írásban be lehet jelenteni, vagy jegyzőkönyvbe lehet mondani, legkésőbben azonban a szemle alkalmával kell előadni. Az ellenzés okát valószínűvé kell tenni. Az ellenzés jogosultsága felől a perbíróság határoz. A felek, valamint a harmadik személy meghallgatására és a végzés ellen használható felfolyamodásra nézve a 302. § szabályai megfelelően alkalmazandók. Ha az ellenzést jogerősen elvetették, úgyszintén ha a harmadik személy ok előadása nélkül gátolja a szemlét, ezt szükség esetében karhatalommal is foganatosítani kell, házkutatás azonban nem tartható. 345. §. Ha a szemlét harmadik személynél az ő közreműködése nélkül nem lehet foganatosítani, a perbíróság a szemle elrendelésekor vagy a foganatosítás sikertelen megkísérlése után elrendelheti, hogy a harmadik személy tanukép kihallgattassék. A perbíróság elrendelheti továbbá azt is, hogy a tanukép megidézett személy költség nélkül a bíróság elé vihető kisebb szemletárgyat magával hozzon. A tanukép kihallgatott harmadik személlyel szemben, aki a szemletárgy felmutatását, amely vallomása szerint birtokában van, alaptalanul megtagadja, a tanuságtétel megtagadásának következményei (303. §) alkalmazandók. Azokon az eseteken kívül, amelyekben a tanuságtétel megtagadható, a szemletárgy felmutatását akkor is meg lehet tagadni, ha a harmadik személy a tárgyat nem saját nevében bírja. A megtagadás bejelentésére, valamint jogosultságának tárgyalására, a határozathozatalra és a felfolyamodásra a 301. és a 302. § megfelelően alkalmazandó. A fél jogát, hogy a harmadik személytől a szemletárgy kiadását vagy felmutatását és a felmutatás elmulasztásából eredő kárának megtérítését külön perrel követelhesse, ez a § nem érinti. 347. §. A felek a szemle irányára és módjára nézve indítványokat tehetnek. 348. §. A szemlét teljesítő bíró a perbíróság utasítása nélkül is elrendelheti, hogy a szemletárgynak szükség esetében szakértő által készített rajzát vagy fényképét a jegyzőkönyvhöz csatolják. 349. §. A szemle költségét az a fél köteles egyelőre megfizetni, akinek érdekében a bíróság a szemlét elrendelte. Erről a bíróság a szemlét elrendelő végzésben határoz. Ha a szemle előreláthatólag költséggel fog járni, a bíróság a szemlét elrendelő végzésben egyúttal megállapítja azt az 130