Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)

A 1911. évi I. törvénycikk (polgári perrendtartás)

valamint a szükséges hirdetmények és az ügygondnok költségének fizetése alól és ezeket az államkincstár előlegezi, [kivéve az ügygondnok költségét, amely költség fizetése csak a perköltségben marasztalt féltől követelhető].

Hogy a szegénység miatt mennyiben van helye bélyeg- és illetékmentességnek, azt külön jogszabályok határozzák meg.

[Ha a perben az egyik fél szegénységi jogban részesül, ellenfelét a 112. §-ban foglalt feltételek nélkül is megilleti az a jog, hogy az illetéknek arra a részére nézve, amelyet kizárólag a szegénységi jogban részesülő fél keresete vagy viszontkere- sete következtében kellene lerónia, egyelőre fel van mentve az ügyben felmerülő, akár bélyeggel, akár készpénzzel lerovandó illetékek lerovása alól. Ebben az esetben a szegénységi jogban részesülő fél ellenfele az ügy jogerős befejezése után, ha pervesztes, kiszabás alapján, a marasztalási összegnek aránylag megfelelő illetéket utólag megfizetni köteles, még pedig mind a saját magáért, mind az ellenfélért lerovandó illetékeket, ideértve az ítéleti illetéket is.

Ha a vagyonjogi perben szegénységi jogot kérő fél a perköltség egy részét fedezni tudja anélkül, hogy a saját és a 112. § 2. bekezdésében megjelölt hozzátartozóinak szükséges tartása sérelmet szenvedne, a bíróság a szegénységi jogot megadó határozatban kimondja, hogy a 113. § 1. bekezdésének 1., 3. és 4. pontjában felsorolt költségeknek e része tekintetében egyelőre nincs a fizetés alól felmentve.

Ha olyan felperes terjeszt elő szegénységi jog megadása iránt kérelmet, aki ugyanazzal az alperessel szemben szegénységi jogon folytatott perben három éven belül jogerősen megítélt perköltséget nem fizette meg, a bíróság a szegénységi jog megadása előtt vizsgálja, hogy felperes perlekedése nem rossz- hiszemű-e].

114. §. A szegénységi jog megadása az ellenféllel szemben a perköltség megtérítésének kötelezettségét nem érinti.

115. §. A szegénységi jog megadása a per bíróságánál írásban vagy szóval kérhető.

Ha a fél a perbíróság székhelyén kívül fekvő járásbíróság területén lakik vagy tartózkodik, kérelmét szóval lakhelyének vagy tartózkodási helyének járásbírósága előtt is előadhatja, amely az erről felvett jegyzőkönyvet a perbírósághoz teszi át.

A kérelemben a szükséghez képest elő kell adni a peres ügy állását a bizonyító eszközök megnevezésével. A kérelem mellett továbbá be kell mutatni a hatósági bizonyítványt, amely tanúsítja a félnek állását vagy foglalkozását, vagyoni viszo111