Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)
A 1911. évi I. törvénycikk (polgári perrendtartás)
A kifogásolt bíró a kifogás felől nyilatkozni köteles. 64. §. A járásbíróság bírájának kizárása felől a törvényszék, más bírónak kizárása felől pedig rendszerint az a bíróság határoz, amelyhez a kifogásolt bíró tartozik. A törvényszék elnökének, tagjai többségének, vagy egész tanácsának kizárása felől a kir. ítélőtábla, a kir. ítélőtábla elnökének, tagjai többségének, vagy egész tanácsának kizárása felől a kir. Kúria határoz. A kir. Kúria elnökének, tagjai többségének, vagy egész tanácsának kizárása felől a kir. Kúria a polgári és büntető osztályának bírói tagjaiból alakított teljes ülésben határoz. A kifogásolt bíró a határozathozatalban részt nem vehet. A kizárási kérelem a kifogásolt bíró beleegyezésével az ügyvezetés körében, helyettesítés útján, határozathozatal nélkül is elintézhető. 65. §. A bíróság a kizárási kérelem felett az ellenfél meghallgatása nélkül határozhat. Az ellen a határozat ellen, amely a kizárási kérelemnek helyt ad, nincsen fellebbvitelnek helye. A megtagadó határozat ellen felfolyamodásnak van helye. 66. §. [A kifogásolt bíró a kizárási kérelem elintézéséig az eljárást folytathatja, a per érdemében azonban ítéletet nem hozhat. Ha valamelyik fél kizárási kérelme alapján a bíróság, bár nem jogerős határozattal, a kizárást megtagadta és a fél ugyanabban a perben ismételten terjeszt elő kizárási kérelmet, ez nem akadályozza, hogy a kifogásolt bíró az ügy érdemében is ítéletet hozzon. A bíróság azt a felet, aki nyilvánvalóan alaptalan kizárási kérelmet terjeszt elő, az 544. § megfelelő alkalmazásával pénzbírságban marasztalja.] MÁSODIK CÍM. Felek. ELSŐ FEJEZET. Perképesség. 70. §. Fél lehet az, aki a magánjog szerint jogképes. A magánjog szabályai szerint kell megítélni azt is, hogy menynyiben lehet fél a születendő magzat és az ismeretlen örökös. 71. §. Perbeli cselekvőképessége mindenkinek van, aki szerződéssel lekötelezheti magát. 105
