Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)
A 1911. évi I. törvénycikk (polgári perrendtartás)
értelmében mindenkor a származási ország védjegyhatóságának föladatát képezik. 16. §. A kereskedelmi és iparkamarák az Unió-határoz- mányok alapján náluk leteendő ipari minták és védjegyek tekintetében saját hatáskörükben az addig érvényben álló szabályok és a jelen rendeletben foglaltak értelmében járnak el, szintúgy a m. kir. szabadalmi bíróság és annak elnöke, mint a központi mintalajstromozás és védjegylajstromozás teendőivel megbízott hatóságok. 17. §. A találmányi és védjegybejelentések alakiságainak egyöntetűsége és egyszerűsítése tárgyában 1905. évi december hó 30-án 88.302. szám alatt a m. kir. szabadalmi bírósághoz és a kereskedelmi és iparkamarához intézett kereskedelemügyi miniszteri rendeletek (lásd a 94. oldalt) változatlanul hatályban maradnak. A 18—20. § nem vonatkozik szabadalmakra, közlésétől tehát eltekintek. 21. §. A párizsi Unió-főegyezmény zárjegyzőkönyvének 5. pontja értelmében minden Unió-államban kiadandó időszaki hivatalos lap föladatát a »Szabadalmi Közlöny« és a »Központi Védjegyértesítő« című hivatalos közlönyök fogják teljesíteni. 22. §. A magyar szent korona országai az ipari tulajdon védelmére alakult Unió nemzetközi irodájának fönntartási költségeihez való hozzájárulás mérve szempontjából az e hivatalt fönntartó államok első osztályába tartoznak. A 23. § nem szabadalmakra vonatkozik. 24. §. Jelen rendeletem 1909. évi január hó első napján lép hatályba. Budapest, 1908. évi december hó 31-én. Kossuth Ferenc s. k. kereskedelemügyi m. kir. miniszter. Az 1911. évi I. törvénycikk. (Polgári perrendtartás.) Ennek a törvénynek csak a szabadalmi joggyakorlat szempontjából legfontosabb szakaszait közlöm. A szakaszok egy részének szövegezését egyes későbbi keletű jogszabályok, így mindenekelőtt a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930. évi XXXIV. törvénycikk megváltoztatta ; az alábbiakban ezt a megváltoztatott szöveget közlöm oly kép, hogy az új szövegrészeknek a Pp. eredeti szövegétől való megkülönböztetésére az új részek szögletes zárjelben vannak, Dr. Sarlós Márton ,,A Polgári Perrendtartás Egységes Szerkezete“ című munkájának adatai szerint. 102
