Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
88 írói müvek. tartozik. Mint »felelős szerkesztő« a sajtótörvény szerint büntetőjogilag felelős. Mennyiben tekinthető a hírlapszer- kesztő feljogosítottnak arra, hogy a lapnak felajánlott szerzőjogi műveket a kiadó számlájára akár kiadói ügylet, akár szerzőjogi átruházás útján megszerezze és kiadja : a köztük levő szerződéstől, vagy ilyennek híján a gyakorlati tényekben megnyilatkozó egyező akarattól függ. A hírlap rendes munkatársai (hírlapírók) szerzőjogi szempontból kettős viszonyban állanak rendesen a szerkesztővel, esetleg közvetlenül annak megbízójával, a kiadóval. Egyrészről munkaszerződési viszonyban, mely kötelességeiket (tudósítások, önálló cikkek, tárcák írása, átdolgozás, fordítás stb.) és jogaikat (fizetés) megszabja s mint ilyen az általános magánjog területére tartozik. Másrészről mint szerzők jönnek tekintetbe, akik müveiket a lapnak kiadás végett, de csak egyszeri szabad kiadásra a kiadás kötelezettsége nélkül átengedték (korlátolt szerzőjogi átruházás) s azontúl arról, ellenkező megállapodás híján a KT. 517. és a Szjt. 9. §. 2. pontja szerint szabadon rendelkeznek. A külső munkatársak és cikkírók, vagy az alkalmi írók, akik részben szerződéses fizetés mellett, részben anélkül a lapnak egyes önálló cikkeket, tárcákat, regényeket és más védett szerzőjogi műveket írnak, mint szerzők jönnek tekintetbe. Díjazásukra nézve, külön megállapodás és közelebbi törvényes rendezés híján a gyakorlat a KT. 525—530. §-ait alkalmazza, noha műveik átengedése a közzététel kötelezettsége nélkül járván, tulajdonképpen kiadói ügyletnek nem tekinthető. A hivatásos írók által a szerkesztőnek átadott szerzőjogi műről az vélelmezendő, hogy hallgatag megfelelő tiszteletdíjért van átengedve. (KT. 525. §.) Az ú. n, beküldött, vagyis nem hivatásos írók munkáinál azonban a törvényes vélelem nem áll meg. A jogfejlődés tekintetében érdekes körülmény, hogy az 1901. NB. Szjt. készítése alkalmával a bír. tanács szakbizottsága a vállalkozók javára oly rendelkezés betoldását javasolta, mely szerint az ipari üzleteknél alkalmazottaknak a szolgálati viszonyban készített
