Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek

76

írói müvek.

a második vagy a további kiadás jogtalan közrebocsájtásá- ról van szó. Ha szerződés van köztük, ami ezt a kérdést másképpen szabályozza, a bitorlás kérdése a szerződés szerint döntendő el.

b) Ha a közös műnek egyes részei elkülöníthetők, az elkülöníthető részek szerzői többszörözési stb. jogukban egymás által korlátozva nincsenek és erre az esetre az 5. pont nem vonatkozik. Mindazáltal bitorlás fog ebben az esetben is előfordulni, ha egyik szerzőtárs szerződés ellenére többszörözi stb. a magáéval együtt a többi részét is. Ugyanez áll a további kiadás jogtalan közrebocsájtása esetére.

Vitás lehet az az eset, ha a közös művet a szerzők már egy kiadásban kiadták s valamely elkülöníthető rész szerzője a kiadás elkelése előtt újra kiadja a maga részét. Nézetünk szerint ebben az esetben a szerzőtársak közt a kiadás ténye által kiadói ügylet létesült s így a KT. 517. §-a köti valamennyi szerzőtársat. A kiadás elkelte előtt tehát a mű bármely önálló részének kiadása a 6. §. 3. pontja szerint a többire nézve bitorlási cselekmény.

Ad 6. E pontban a 2. ponttal összhangban és a contrario hallgatag ki van mondva, hogy a nyilvános tárgyalásoknál és tanácskozásoknál tartott beszédek többszörözése stb. nem a szerző kizárólagos joga, hanem mindenkié. Ily beszédek az országgyűlési, törvényhatósági, egyesületi, kereskedelmi társaságbeli, egyháztestületi, törvényszéki és ezekhez hasonló nyilvános beszédek. Ezek tehát, bár egész terjedelmükben, a hírlapok útján is közzétehetők.

Mindezeket gyűjteményes kiadásba foglalni azonban magának a szónoknak (szerző) kizárólagos szerzői joga, még pedig akkor is, ha a beszédek »különböző alkalommal különböző tárgyak felett« voltak elmondva. Az ily gyűjtemények vagy azok . egyes részeinek jogtalan utánnyomása bitorlás. Ezzel ellentétben tehát nem bitorlás több szónok szónoki művének egyetlen gyűjteménybe foglalt kiadása.

A NB. Szjt. 17. §-a a nyilvános tárgyalások közben mondott beszédeket általában szabaddá tette, de csak a hírlapokra és időszaki iratokra (folyóiratokra) nézve. Hasonlóképpen a bírósági, poli-