Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
5—6. §. Az eredeti mű bitorlása. 63 A fogalomzavar abból támadt, hogy a Szjt. keletkezése óta számos oly készülék keletkezett, ami még akkor ismeretlen volt és a gépi kifejezés alá közvetlenül nem vonható. Ezek részben valóságos testi többszörösítéssel járnak, amennyiben a művet lemezekre viszik át, részint azonban testetlenül többszörösítik magát a hangot s így látható jelekben nem is nyilatkoznak meg. Ezek : a) A fonográf és a grammofon. Megelőzőleg a beszédet vagy zenét hengerekre vagy lemezekre viszik át és ezek sokszorosítva kerülnek forgalomba. A grammofon e lemezekről mechanikai forgás segítségével előidézett hangrezgéssel adja vissza a hangot. Mind a két készülékről megállapítható, hogy lényegükben erőművi (mechanikai) gépek, még akkor is, ha a fonográf- felvételnél a hangot villamos áram közvetíti is a lemezre. A lemez pedig megszilárdított képe, vagyis hű eszmei mása a készülékbe belemondott vagy beleénekelt műnek. Ha tehát a hangfogó lemezt többszörösítik, nincs benne kétség, hogy minden egyes lemez ercművi (gépi) úton létrejött mása, vagyis egy-egy példánya a megrögzített szerzői műnek. Az az ellenvetés, hogy az ily lemez szemmel nem olvasható többszörösített példány, nem bír alappal, mivel sem a dolog természete, sem a törvény nem kívánja a szemmel való olvashatóságot. Másképpen áll a dolog, ha csak egyetlen hangfogó lemezt készítenek és az írói vagy zenei művet e lemezzel grammofon útján egyszer vagy többször nyilvánosan előadják. Ez esetben egyetlen, tehát nem is első példányról van szó (22. §.) s így világos, hogy a Szjt. többszörösítési fogalma ezt az esetet nem födi. Ezzel szemben áll azonban az 5. §. általános biztosítási meghatározása, mely a művet külön védi a közzététel ellen is. Már pedig az tagadhatatlan, hogy az így felvett lemez nyilvános visszaadása a közzététel fogalma alá esik, természetesen csak akkor, ha a mű többszörö- sítve és forgalomba hozva különben még nem volt.
