Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
58 írói műveli. Kivétel a végrehajtás alól. 4. §. A szerzői jog addig, míg az a szerzőt vagy örököseit vagy hagyományosait illeti, végrehajtás tárgya nem lehet. A végrehajtás tárgya csak azon vagyoni előny lehet, mely a szerzőt vagy örököseit vagy hagyományosait, a műnek jogosult forgalomba helyezése, vagy annak nyil- $ vános előadása következtében, illeti. 1. Végrehajtás. Ezalatt a törvény kétségtelenül a zálogolással és ennek jogkövetkezményeivel (kényszer-átruházás. árverés) járó végrehajtást érti. Más szóval a szerző jogát annak életében hitelezőjének végrehajtása ellen védi. E védelem a szerző személyes jogát illeti, amelynél fogva mást minden körülmények közt kizárhat abból, hogy művét akarata ellen szerezze meg és tetszése szerint többszörösíthesse, ami pedig e jog végrehajtási átruházása vagy elárverezése esetében beállana. A védelem egyben a közérdeket is illeti, amennyiben a szerzők tehetségét a megzavarástól védi és módot ad nekik arra, hogy tökéletlennek gondolt művüket a nyilvánosságtól elvonják, vagy kijavítva adják közre. E védelem a szerző örökösét és hagyományosát is megilleti, akikről feltehető, hogy az elhalt szerző szellemi intencióit legjobban ismerik és így akaratának is legjobb végrehajtói. A többi jogutód azonban nincs védve. Nem védi azonban e szakasz magát a szerzőt sem oly végrehajtások ellen, amelyek az arra jogosult utód részéről közvetlenül az eredeti mű (kézirat, kép, szobor) kiadására vannak intézve és így a vindicatio rei természetével bírnak. Nem védi végül a műnek a szerző birtokában levő, sokszorosított példánykészletét sem, amilyenek a könyvek, képlevonatok, gipszmásolatok, fényképek stb., mivel ezek végrehajtás alá vehető vagyonrészek, nem pedig a szerzői jog tartozékai.
