Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek

1. §. A szerző kizárólagos joga.

47

a szerkesztő vezetése alatt vesznek részt a szerzői mű létrehozatalában, mint »munkatársak« nem bírnak külön szerzőjogi állással. Az általuk létrehozott önálló írói vagy képzőművészeti művekre nézve azonban mint önálló szerzők jönnek tekintetbe. Ellenkező megállapodás híján tehát a hírlap, folyóirat, gyűjteményes mű munkatársa az általa létrehozott önálló szerzőjogi művet mint szerző a vállalatnak egyszeri közzétételre vagyis kiadásra engedi át s arra nézve további jogai épségben maradnak. (L. Szjt. 1. §. KT. 517. §. És alább a 77. lapon.)

4. Több szerző (a 12. §. szerint szerzőtársak) van akkor, hogyha egyazon szerzőjogi művet két vagy több egyén egy célra irányzott szellemi tevékenysége hozta létre. Vagyis ha maga a mű terve, szerkezete több szerző műve, akár úgy, hogy együtt tervezték vagy dolgozták ki az egész egységes művet, akár úgy, hogy egyenkint és külön annak egyes, összefüggő, tehát nem önálló részeit.

Valamely szerzőjogi mű létrehozásához adott tanács vagy utasítás címén, avagy a kész mű átjavítása által senki sem válik szerzőtárssá.

Esetenkint gyakorlati írói vagy művészi kérdés, hogy a közreműködés tekinthető-e vagy nem szerzői tevékenységnek ? Mindazáltal az a körülmény, hogy a művön nincs kitüntetve a társszerző neve, egyáltalán nem akadály arra, hogy a műnek szerzőjogi szempontból több szerzője is lehessen.

Több szerző egyetlen művének eg^^es részeit elkülöníteni rendszerint nem lehet. Az elkülönítés lehetősége s ezzel az egyes szerzők külön rendelkezési joga csak oly gyüjte- ményszerű írói műveknél állhat be, ahol a részek, noha egy nagyobb egységbe vannak foglalva, külön közrebocsájtva is önálló érdekkel bírhatnak. Ilyen lehet pl. egy világtörténeti mű, ahol az egyes korszakok vagy nemzetek történetét külön írók írták.

A Szjt. csak az elkülöníthetlenség esetére állapítja meg, hogy a mű többszörözésére, közzétételére és forgalomba helyezésére a szerzők mindegyike föl van ugyan jogosítva, de csak előzetesen adandó kárpótlás mellett. A kárpótlás összegét vitás