Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek

1. §. A szerző kizárólagos joga.

45

lagos joguralmi körét műve fölött, még pedig úgy, hogy e hármas jogosítvány nem együttesen, hanem külön-külön is megilleti a szerzőt. Más szóval a szerző jogkörét már az is megsérti, aki annak művét beleegyezése nélkül csakis több- szörösíti (pl. pusztán csak kinyomtatja), vagy csakis közzéteszi (pl. a költő még meg nem jelent költeményét nyilvánosan elszavalja), avagy pedig akár jogosan, akár jogtalanul kinyomtatott művét arra való jogosultság nélkül jorgalomba helyezi, már akár iparszerű elárusítás, akár pedig ingyen szétosztás által. A Curia gyakorlata ezt az elvet több ízben következetesen alkalmazta.

A törvény e három fogalomjelzővel egyedül az írói mű szerzőjének jogkörét jelöli meg, de ez az elvi megjelölés nem teljes. Azonfelül egyáltalán nem tekinthető oly általános kijelentésnek sem, amely valamennyi szerzőjogi mű szerzőjének általános jogkörét megjelölné. Épp azért szükséges a törvény szövegéből megállapítani az egyes szerzőjogi műfajok jogvédelmi körét.

a) Az írói művek szerzője nemcsak írott műveinek (1. §.), hanem bizonyos előadásainak és felolvasásainak (6. §. 2. p.) többszörözésére, közzétételére és forgalomba helyezésére is kizárólagos joggal bír. Megilleti bizonyos nyilvános beszédeinek kiadási joga is, de csak a gyűjteményes kiadás tekintetében. (6. §. 7. p.) Továbbá : művének más nyelvre való lefordítási joga (7. §.), a fordított művek fordítóját pedig fordítására nézve mindaz a jog, ami a szerzőt művére nézve megilleti. (8. §.)

A már közzétett írói művet azonban, a színművek és zeneművek kivételével, a törvény a nyilvános előadás, pl. felolvasás és elszavalás ellen nem védi, ami az irói világban számos panasz állandó tárgya.

b) A zenemüvek szerzője, — eltekintve az itt nem alkalmazható fordítási jogtól, — az írói művek szerzőjét illető jogokon felül (45. §.) kizárólagos joggal bír művének átdolgozására, kivonatolására és hangszerelésére (46. §.). Végül művének nyilvános előadására. (49. §.)