Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek

40 írói müvek. színművektől is elszakítva, első fejezet gyanánt tárgyalja, ezektől fogalmilag is elkülönítendő. írói mű általában véve minden, külső fizikai jegyekben (betű, hangjegy, gyorsírás, fonográf-hengerek, grammofon- lemezek stb.) kifejezett gondolat. A törvény szempontjából azonban írói mű csak a gépi többszörözésre alkalmas módon kifejezett oly szellemi termék, vagyis irodalmi dolgozat, mely sem drámának nem tekinthető, sem zeneművel össze­kapcsolva nincs. Ideértendők természetesen az élőbeszéd­ben elmondott irodalmi műfajok is (szónoklat, értekezés, causerie, szabad előadás stb.), amelyek a 6. §. 6. pontja alatt fordulnak elő. Hogy az írói mű egyben irodalmi értékkel is bírjon, a törvény nem kívánja meg. A mű belső értéke a szerzőjogi védelem szempontjából közömbös, noha bitorlás esetében a kisebb-nagyobb irodalmi érték a kártérítés és a büntetés megállapításánál helyesen vehető számba. Annyi azonban fogalmilag mégis szükséges, hogy az írói mű (és ez a többi szerzőjogi művekre is illik) a szerzőnek saját tervező szel­lemi tevékenységéből keletkezzék és többszörözésre, közzé­tételre, valamint forgalomba helyezésre alkalmas is legyen, mert hiszen a törvény ezek ellen védi az írói műveket. Ily értelemben foglalt állást a bírói gyakorlat is. Nem tekinthetők tehát írói műveknek : a) a minden irodalmi érték nélkül való gyermekes dol­gozatok, gyakorlatok és effélék. Továbbá a puszta jegyzé­kek, összeállítások, üzleti hirdetések, köröz vények, szín­lapok, irkák, árjegyzékek, meghívók, nyilvános terjesztésre szánt felhívások, hirdetmények és effélék. Ellenben mint a tervező szellemi tevékenység hasznos eredményei a törvény védelme alá tartoznak a közhaszná­latra szánt cím- és lakás jegyzékek, menetrendkönyvek, üzleti és más tárgymutatók, számoló-táblák, naptárak, orvosi vény gyűjtemények stb. b) A küldött magánlevelek a közzététel ellen a Szjt. kere- . tében szintén nem részesülnek védelemben. Erészben a levélküldőt és a levéltitkot a Btk. 327. §-ában foglalt rendel-

Next

/
Thumbnails
Contents