Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Második rész. Eljárás - IV. Bírósági eljárás
Bírói eljárás. 213 a gondnok kérelmére mindazáltal gondnokoltja lakásának kinyomozása céljából, szükség esetében a bíróság 30 napig terjedhető halasztást engedhet. 20. §. Zárlatnak van helye a jogosulatlanul többszörözött, illetőleg utánképzett művekre, a készletben lévő példányokra és a jogosulatlan többszörözés vagy utánképzésre rendelt különös készülékekre ; és ha a szerzői jog bitorlását színművek, zeneművek vagy zenés színművek nyilvános előadása képezi, ezen nyilvános előadásokra. 21. §. A zárlat az 1881 : LX. t.-c. 237—254. §-ainak intézkedései megfelelően és a következő eltérésekkel alkalmazandók. Zárlat elrendelésének csak akkor van helye : a) ha a zárlatot kérő szerzői vagy kiadói jogosultságát a szerző neve alatt megjelent eredeti művel, vagy az 1884. évi XVI. t.-c. 42—44. §-ainak megfelelő beiktatással, illetőleg közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja s egyszersmind vagy kimutatja, hogy zárlat elrendelése nélkül igényeinek érvényesítése veszélyeztetve van, vagy a bíróság belátása szerint megállapítandó biztosítéki összeget készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban (1881 : LX. t.-c. 42. §.) a zárlat foganatosítása előtt bírói kézhez letesz ; b) feltétlenül marasztaló első- vagy másodbírósági ítélet alapján, ha alperes a végrehajtásra halasztó hatállyal bíró felebbezést vagy ugyanilyen hatályú igazolási kérelmet adott be. A zárlat elrendelésére, ha a per már megindíttatott, vagy a zárlati kérvény beadásával egyidejűleg megindít- tatik, a per bírósága, ellenesetben azon kir. törvényszék illetékes, amelynek területén az elrendelt zárlat foganatosítandó. A törvényszék saját területén a zárlat foganatosítására vagy közvetlenül rendel kiküldöttet, vagy az illető járásbíróságot keresi meg. Az a) pont esetében nincsen helye a zárlat elrendelésének, illetőleg az 1881 : LX. t.-c. 239. §-a értelmében az ellenfél meghallgatása nélkül előlegesen elrendelt zárlat feloldandó, ha a zárlatot kérő ellenfele a meghallgatásra kitűzött határnapon közokirattal vagy teljes bizonyerejü magánokirattal igazolja, hogy a többszörös (fordítás), utánképzés, közzététel és forgalomba helyezés, illetőleg a nyilvános előadásra vonatkozó jogosultságot megszerezte. 22. §. A jelen rendelet értelmében elrendelt zárlat esetében a zár alá vett tárgyak előleges elárverezésének (1881. évi LX. t.-c. 242. §.) helye nincsen.
