Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - VI. Fejezet. Fényképek
79—80. §. Állampolgárság es terület. 193 írt két év óta állandóan bennlakó idegeneket, de nem a 80. §. esetében is. A külföldön magyar állampolgár által magyar állampolgáron elkövetett jogsértés is a Szjt. szerint ítélendő meg. Ezzel párhuzamos alapelv a mű belföldön való megjelenése. A külföldiek művei a Szjt. szerint csak akkor részesülnek védelemben, ha belföldi kiadónál jelentek meg, nem akkor is, ha belföldön maguk adták ki, tették közzé, vagy helyezték forgalomba. Mennyiben van ezen alapelvektől eltérésnek helye, a munka II. részében foglalt nemzetközi szerződések határozzák meg. Bírói gyakorlat. 1. A társszerzők közül csak az egyik magyar állampolgár. C. : Igaz ugyan, hogy elsőrendű felperes, aki a szerzői jog tekintetében Magyarországgal viszonosságban nem álló külföldi állam polgára, a Szjt. 79. §-a értelmében művét illetőleg a magyar törvény oltalmát igénybe nem veheti és ez alapon saját személyében kereseti joggal nem bírván, helyesen utasíthatott el, de másrészt kétségtelen az is, hogy másodrendű felperes mint magyar honos a törvény 28. §-a szerint keresettel felléphet és hogy ez a joga a 79. §. értelmében a külföldön megjelent művére is kiterjed. Tekintettel már már most arra, hogy a Szjt. 1. és 52. §-ai értelmében abban az esetben is, ha egy műnek több szerzője van és az<egyes szerzők részei el nem különíthetők, ellenkező megállapodás hiányában a mű többszörözésére, közzétételére és forgalomba helyezésére a szerzők mindegyike feljogosítottnak tekintendő és ettől a jogtól szerzőtársa jogának esetleges nemlétezése vagy megszűnte sem fosztja meg ; kétségtelen, hogy a szerzői jognak panaszlott bitorlása miatt másodrendű felperes egymagában is kereseti joggal bír. Minthogy pedig a szerzők meg nem osztható jogai az egész műre vonatkozván, a dolog természetéből folyólag csak egységes megbírálásnak képezhetik tárgyát : másodrendű felperes kereseti jogát megállapítani és e per érdemleges eldöntését elrendelni kellett. (1901 : 852. sz.) 2. Megelőző jogkihalás. Budapesti tsz. : A Szjt. 1. §-a állapítja meg a szerzői jog terjedelmét és körét, vagyis magát a jogot. Ugyanazon törvény 76. §-ának 2. bekezdésében kiterjeszti ezen intézkedést a törvény életbelépte előtti időben megjelent művekre is. Átmeneti intézkedést a törvény nem tartalmaz. Világos ezekből, hogy jelenleg úgy a törvény életbeléptetése előtt megjelent és írott, valamint életbeléptetése után megjelent Dr. Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. 13