Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - IV. Fejezet. A képzőművészet alkotásai
178 A képzőművészet alkotása. előre gondoskodni, vagy a vevőtől előre kikötni az eredeti műtárgynak alkalomszerű átengedését az utánképzés céljaira. Oly óvatosság, amellyel a művészek a gyakorlati életben ritkán élnek. Kivétetnek az arcképek és szoborképmások, de csakis ha megrendelésre készültek, amely esetben az utánképzés kizárólagos jogköre kezdettől fogva a megrendelőt illeti. E jog a megrendelőnek nem származékos, hanem eredeti joga s így kihalása is a megrendelő halála után igazodik. (L. az 1897 : 1787. és 1901 : 1840. sz. curiai ítéletet és a 185. lapot.) Bitorolható maga által a mű szerzője által is, még a mű szállítása (átadása) előtt is, mivel az utánképzés joga kezdettől fogva a megrendelőt »illeti«. Kérdés merülhet fel, hogy ha valaki másnak az arcképét rendeli meg szoborműben vagy képírásban, kit kell megrendelőnek tekinteni s így ki van jogosítva az utánképzésre ? Feltéve mindig, hogy az arcképezett egyén bele nem egyezett. Ugyanez a kérdés a fényképekről szóló 72. §-ban is felmerülhet. A Szjt. itt megkülönböztetést nem tesz, tehát a szoros jogmagyarázat szerint az arckép megrendelője a jogosult ebben az esetben is és nem az, akit az arckép ábrázol. Holott kétségtelen, hogy a törvény kiinduló pontja a személyiség védelme volt az utánképzésekkel űzhető visszaélések ellen. Helyes jogfelfogás szerint senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy személyiségének mását közprédára adja, amire talán , testi hibája miatt sem hajlandó. E hézagot a bírói törvénymagyarázat hivatása kitölteni. Bizonyosan a jog helyes útján jár az, aki hasonló esetben a törvény rációjából merítve az okot, az arckép által ábrázolt egyénnek tulajdonítja a megrendelővel szemben az utánképzés magától átszálló jogkörét. Magára a mű szerzőjére nézve ez egészen közömbös s így e felfogással a Szjt. alapelve (a szerző védelme) érintve nincs. Egyébiránt ez a kérdés a személyiség immateriális jogainak újabb kérdéseivel is érintkezik s megoldása az ált. polg. törvénykönyv előkészítésénél folyamatban is van.
