Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - IV. Fejezet. A képzőművészet alkotásai
60—61. §. Utánképzés. Bitorlás. 173 1. A más műfajban vagy más münembe?i való utánzás (nem utánképzés) fogalmi köréről 1. föntebb az 1. jegyzetet. Az efajta utánzások a művet csak más művészi modorban állítják elő s így annak valóban utánzásai. Sok analóg vonást mutatnak az írói művek fordításával és átdolgozásával. Az utánzás lényegében fekszik, hogy az eredeti mű értelmi tervét (szerkezetét) művészileg meg nem újító változtatások az utánzást megengedett feldolgozássá még nem teszik. így pl. ha a színes olajfestmény színtelen grafikai műnemben utánoztatik vagy egyes ruhadarabok az utánzásban más színt kapnak, egyes alakok, tájképrészletek kimaradnak, vagy megváltoznak : mindez jogtalan utánzás. A szobormű grafikus módon való utánzása, vagy megfordítva : jogtalan. Az utánzást a feldolgozástól a 62. §. választja el. 2. Az utánzás utá?iképzése, vagyis az eredeti mindenféle másolatának utánképzése tilos. Az »utánzás« szó itt is az előbbi értelemben van használva. Bírói gyakorlat. C. : Az elsőbíróság ítélete hagyatik helyben indokolása alapján és mert a Szjt. 61. §-a értelmében utánképzés által elkövetett bitorlást képez az is, ha az utánképzés nem közvetlenül az eredeti után, hanem annak valamely utánzása nyomán készült. (1891 : 5563. sz.) 3. A mű utánzó alkalmazása az építészet, ipar vagy kézműipar készítményein bitorlás. Itt a mű utánzásáról van szó, nem pedig egyes motívumainak vagy iparművészeti elemeinek felhasználásáról, vagyis feldolgozásáról más műtárgyakon. (62. §. 1. p.) Bitorlás tehát a szobor vagy dombormű akár plasztikai, akár grafikai mása az épület fülkéiben, csarnokaiban vagy üres mezőiben, avagy valamely kút, műemlék stb. önálló alkatrészeképpen használva. Ellenben a kép vagy szobor dekoratív alkotórészei, amorettjei stb. az építészetnél mint beszőtt motívumok, ha nem önállóak, a 62. §. vagy a 66. §. kivételei alá fognak kerülni. Erészben az elválasztó határokat a gyakorlati hozzáértés (31. §.) fogja kétség esetén megvonni. 4. és 5. A szerző és kiadó közti viszonyban felmerülhető kiadási kérdéseket, mint az írói műveknél is (6. §. 3. pont),
