Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - IV. Fejezet. A képzőművészet alkotásai

170

A képzőművészet alkotásai.

A műnemek egyazon műfaj különböző művészi modor és eljárás szerint létrehozott alkotásai. A szobrászat műnemei például : a teljes szobor, a dombormű, a médaillon- kép, a plakett, a kivert dombormű (trébelés), amennyiben nem az ipari művészet körébe esik. — A képírás két fő műneme : a festett kép és a grafikai mű. Az előbbi körében külön műnemek : az olajfestmény, vízfestmény, pasztel, gouache stb. Az utóbbiak körében: a rajz, krétarajz, szénrajz. tollrajz, fametszet, acélmetszet, rézmetszet, rézkarc stb.

Mindezek művészeti alkotások, amelyeknél sem az anyag, sem a művészi munkánál alkalmazott technikai eljárás nem tesz különbséget. A művészeti mű többszörö- sítésénél előforduló műnemek, amilyen a gipszöntvény, galvanoplasztika, olajnyomás, víznyomás, kőnyomás stb. szerzőjogi szempontból megkülönböztetésre nem szorulnak.

A képzőművészeti mű tartalma és becse szintén közömbös. Hogy egyáltalán művészeti műnek legyen tekinthető az a védelem szempontjából mindenesetre szükséges és ereszben a szakértő bizottság (31. §.) döntése az irányadó. Egészen művészié tien alkotások a védelem körébe nem esnek. A tartalom tekintetében pedig azoknak erkölcsi minősége sem határoz. A társadalmat erészben a Btk. 248. §-a s általában a büntető törvények védik.

2. A szerző kizárólagos joga művére a következőkből áll : utánképzés, közzététel, forgalomba helyezés.

a) Az utánképzés joga tulajdonképpen két elemből áll. A szerző kizárhatja művének művészi alkotásul való lemásolását, amennyiben a 62. §. kivételt ez alól nem tesz. De kizárhatja annak többszörözését is. E vonatkozásban az utánképzés a szobrászati műveknél rendszerint gipszöntvényekkel, a képírás műveinél nyomtatvány útján történik. De történhetik a fényképészet eszközeivel is. Hogy az utánképzés vagy másolat sikerült is legyen, az a bitorláshoz meg nem kívántatik. (Curia 1896 : 1886. sz.) Elég, ha az utánképzés felismerhető.

b) A közzététel egymagában véve a mű kiállítását, avagy fénytani eszközökkel való vetítését jelenti a nyilvánosság