Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - II. Fejezet. Zeneművek

47—48. §. Kivételek a bitorlásból.

153

2. Az írói mű mint a zenemű szövege. A 48. §. ama rendelkezése, mely a már megjelent »írói műnek« zenemű szövegéül való felhasználását és azzal együtt való többszörözését az ú. n. librettók kivételével, megengedi, szintén félreértések és panaszok tárgya. Ez tulajdonképpen a társszerzőség szabályai alól tett kivétel és az 1870. évi NB. Szjt. 48. §-ának mása.

A törvényhozó kétségtelenül kisebb írói művekre, nevezetesen költeményekre gondolt, de a törvényben tett kivétel egy esetben arra vezetett, hogy a Curia egy egész népszínműnek operaszöveggé való felhasználását is jogosnak mondta ki, tekintet nélkül arra, hogy a felhasználók az eredeti mű írói szövegét — új mű előállítása nélkül — át meg átdolgozták. Amely bírói megállapítás mindenesetre túlment a Szjt. 48. §-ában tett kivétel határán már azáltal is, hogy a megzenésített népszínmű jogosulatlan átdolgozása bírói figyelemben nem részesült.

A librettó a gyakorlatban a nagyobb zeneművek alapjául szolgáló, vagy később azokhoz készült írói szöveg amely már tartalmánál fogva azonnal felismerhető. A libretto írói mű, mely íróját külön megegyezés híján nem teszi szerzőtárssá, mint az a 48. §. szövegéből kitetszik.

A NB. Szjt. 20. §-a a gyakorlati visszásságokkal számolva, zenemű szövegéül csak a »megjelent költői mű kisebb részeinek vagy csekély terjedelmű költeménynek« felhasználását engedi meg. Az ily mű előadásánál azonban az írói szöveg külön lenyomva is szétosztható a hallgatók közt, tehát a hangverseny-teremben.

Az O. Szjt. 25. §-a a zeneszerző szövegátvételi jogát a homályos törvényszerkezet magyarázata szerint általában megállapítja és megengedi a zeneműhöz tartozó, már korább közzétett írómű szövegének a zeneművel kapcsolatban vagy csak az előadásánál való használat végett és e rendeltetése kitüntetésével való lenyomatát.

3. Bírói gyakorlat:

1. Átdolgozott népszínmű mint operaszöveg.

C. : Felperes, mint néhai Tóth Ede, a »Falu rossza« című népszínmű szerzőjének jogutóda és szellemi hagyatékának örököse, nem azáltal látja szerzői jogát megsértve, hogy alperes a nevezett népszínművet, mint ilyet előadatta, hanem abban, hogy a népszínmű szövegét felhasználva, abból V. által operaszöveget készíttetett, ahhoz