Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
144 írói miívek. Ellenben a kárigények tekintetében, ideértve az elkobzást is, az ált. magánjog és perrendtartás szabályai alkalmazandók. Kivéve a kiadói ügyletnek a kereskedelmi törvény területére tartozó jogkérdéseit (1. a 83. lapon), ahol úgy az általános, mint a perjogi elévülés félbeszakítása a KT. és eljárás szabályai szerint igazodik. Az elévülési határidőt a gyakorlatban mindig szorosan kell magyarázni. Azt tehát pusztán »jogmegállapító keresettel« megszakítani nem lehet. 8. Bírói gyakorlat. 1. Bitorlás elévülése. C. : A budapesti kir. T. indokaiból hh. Nem forog fenn elévülés sem, mert a szerzői jog bitorlása miatt indítható kereset a Szjt. 36. és 37. §-ai szerint csak 3 év múlva évül el, a 3 hónapos elévülés csakis a büntetés alkalmazásánál s a 24. §-ba ütköző cselekmény esetében jöhet alkalmazásba, ezekről pedig most nincs szó. (1904 : 5563. sz.) 2. Felperes mint a szerző igazolt örököse alperes jogbitorlását kéri megállapítani T. E. örökhagyó három színdarabjának (Tolonc, Falu rossza, Kintornás család) engedély nélkül való nyüvános előadása miatt. Egyben a szándékosság és kár megállapítását is kéri. Kártérítési igényét külön perre tartja fenn, mert a kereset beadásakor még nem tudhatta, hogy alperes mikor és hányszor adta elő e színműveket ? A győri tsz. : Felperest elutasítja, mert a külön megállapítás szükségét a felhozott okok nem indokolják. Győri kir. T. : Hh. Indokok : Valamely jogviszony létezésének bírói megállapítása iránt kereset csak akkor indítható, ha e megállapítás a felperes jogviszonyainak biztosítására alperessel szemben szükségesnek mutatkozik. (1893 : XVIII. t.-c. 16. §.) Ha tehát a megállapíttatni kért jogból folyó igény egyidejű érvényesítésének jogi akadálya nincs, ennek az igénynek érvényesítése nélkül a jogviszony megállapítása végett keresetet indítani nem lehet, mivel a jognak külön való megállapítása a felperes jogviszonyainak biztosítására •ebben az esetben nem szükséges. Az a körülmény, hogy felperes a kereset beadásakor nem tudta még, hogy alperes mikor és hányszor adatta elő a keresetben megjelölt színműveket, és hogy azok alperesnek előadásonként mennyit jövedelmeztek s nem tudhatta — állítása szerint — azt sem, hogy alperest a bitorlás körül szándékosság vagy gondatlanság terheli, avagy jóhiszeműnek tekintendő ? jogilag nem gátolta felperest abban, hogy a jogbitorlás megállapítása iránt indított keresettel kárát is érvényesítse.
