Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
132 írói művek. dányok, továbbá a sokszorosító készülékeknek a bitorlásra nem vonatkozó darabjai. Az elkobzás jogilag tulajdonképpen az elkobzás tárgyainak a bitorlótól való hatósági elvételét jelenti, ami legtöbbször már a per folyása alatt zárlat útján megtörténik. Befejezése a megsemmisítés. A megsemmisítés nem a tárgy fizikai megsemmisítését, hanem céljai tekintetében teljes hasznavehetetlenné tételét, a törvény szavai szerint : »károsító alakjuktól való megfosztását« jelenti. A roncsolt anyag maga ebben az állapotában a bitorló tulajdona marad, mivel a dolog tulajdonjogát az ítélet nem érintheti. Legtöbb esetben tehát a szedési minta betűinek szétszórása vagy szétosztása, a lemezek és más képminták színének elroncsolása, és a kőlapról való leköszö- rülés lesz a megsemmisítő cselekmény. Szobrászati után- képzéseknél (gipszmásolatok) az utánképzett többszörösítő minta apróra tördelése a megsemmisítés. A bitorlásban kinyomott és bekötött könyvkészlet, a képkészlet, az olajnyomatok, a gipszmásolatok stb. első sorban szintén megsemmisítendők, ami papiros-gyárban való- befőzés (betaposás) útján, vagy más, a fizikai anyagot lehetőleg kímélő módon történik. Az anyagból vonható haszon a tulajdonosé. Kivétel gyanánt, ha a károsított a példányokat és készülékeket a maga céljaira átvenni hajlandó, azok neki a »kiállítási árban« átadandók. Ez a károsított joga lévén, azt a megsemmisítés előtt kérnie kell. Nem tartozik tehát az el nem ítélt nyomdász a kész szedési mintákat, sokszorosító lemezeket, berajzolt köveket stb. átadni. Sem a korább zálogjogot szerzett hitelezőnek a talán becses nyers anyagra való zálogjoga meg nem sérthető. 5. Bírói gyakorlat. 1. Gondatlanság. Elvont díj mint kár. C. : Hogy alperes a szerzői jog bitorlását képező cselekményt gondatlanságból követte el, kitűnik abból, hogy a zenemellékletül forgalomba helyezett zenemű szerzői és kiadói tulajdonosának ki- tudására semmi lépést nem tett, azt pedig társadalmi állásánál s
