Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
130 írói művek. kizárva az sem, hogy ezen az úton jogunkban az elégtétel (Busse) intézményéhez hasonló gyakorlat képződjék ki, mint ahogyan a magánjog más területein is (munkás-baleset) találkozunk a birói jog hasonló alkotásaival, b) A gazdagodás megtérítésének a 19. és 58, §, utolsó bekezdése szerint és csak akkor van helye, ha a bitorlót sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli (jóhiszeműség), ami azonban szoroson magyarázandó. A közönséges életforgalomban jóhiszeműnek tekintendő mindenki, aki a hivatásával járó gondosság megtartása mellett is ténybeli tévedésbe esett arról, hogy a bitorlott mű másé, vagy az még védve van. A jóhiszeműség nem vélelmeztetik, mivel a mások szerzői jogába való avatkozás egymaga is gondatlanságra vall. Ha pedig a bitorlót valamely ténykörülmény, levélbeli, szóbeli, vagy a művön előforduló óvás arra figyelmeztette, hogy a szerzői jogra más is számot tart s ő erre sem figyelt, gyakorlatunk szerint jóhiszeműségét nem állíthatja. Szintúgy akkor is, ha többszörözés vagy terjesztés közben nyert figyelmeztetést, de azzal nem törődött, A felbujtó, mivel cselekvése mindig csak szándékos lehet, a 20. §, szerint még akkor sem tekinthető jóhiszeműnek, ha a felbujtott tettes az volna és büntetés nélkül csak gazdagodása erejéig volna felelős, A gazdagodás a kártól abban különbözik, hogy tisztán a jóhiszemű bitorló vagyonának jogtalan gyarapodása tekinthető annak, tekintet nélkül a szerzőnek okozott kárra. Amennyiben tehát a mű kiadásáról van szó, a jóhiszemű bitorló az eladott példányok bevett árából költségeit leszámíthatja. A gazdagodás [rendszerint kisebb, mint a szerzőnek okozott kár. De kivételesen lehet nagyobb is. Ha például a szerzőnek valamely művéért bevett szokás szerint vagy ívenkint való számítás szerint az egész kiadásért 1000 korona díj járna, de a jóhiszemű bitorló 2000 korona hasznot tudott magának belőle csinálni, a gazdagodás még egyszer akkora lesz, mint a szerző kára. Erészben azonban bírói gyakor*
