Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek

19—22. §. Büntetések.

127

Szándékos lehet bírói gyakorlatunk szerint a terjesztőnek (könyvkereskedő, bizományos) elárusítási cselekménye is akkor, ba a közhírré lett, vagy levélben vele közölt kifogásokra való tekintet nélkül a jogtalan terjesztést folytatja.

Hogy eventuábs-e a szándék, époly kevéssé határoz, mint az, hogy később támad-e ? Az elárusító a figyelmeztetés előtt jóhiszeműleg vagy gondatlanul, utána azonban már szándékosan követi el a jogbitorlást.

Bűnsegéd az, aki a bitorló cselekmény elkövetését szándékosan előmozdítja, vagy könnyíti, vagy a könnyítésre mást rábír, vagy aki nyújtandó segély vagy várható haszon biztosítása és a hatósági intézkedések meghiúsítása iránt a tettessel megelőzőleg egyetért. (Btk. 69. §.)

Hibás felfogás azonban az, hogy a bitorló kiadó üzletében a bitorlás cselekményeiben részes egyének, vagy a könyv- nyomdász, a szedő, a korrektor stb. tevékenységüknél fogva részeseknek tekintendők. Akik a nagy vállalatokban részmunkát teljesítenek, (akik közé a föntebbieken kívül nyilvános előadásoknál a színészt és zenészt is sorozhatni), a tettesnek tekintendő kiadó meghagyása és kötelességük körében járnak el és a meghagyásba bele nem szólhatnak. Ezeknél a szándék is, a gondatlanság is hiányzik, mi ve csak a munkálkodás részleteit ismerik, de tevékenységük végső eredményét nem is ismerhetik. Mint bűnsegédek tehát nem szerepelhetnek.

Mennyiben sorozható a Btk. 370. §-a szerint való orgazdaság és a 374. §. szerint való bűnpártolás is a részesség cselekményei közé, vitás. Mivel azonban a Btk. ezeket a bűnsegédek közé nem sorozza, segédeknek nem is tekinthetők.

A bűnsegédek magánjogi felelőssége az ált. magánjogi elvek szerint lévén elbírálandó, ezek a tettessel egyetemleges kártérítési felelősség alá esnek ugyan, büntetésük kiszabásánál azonban a Btk. 72. §-ának enyhítései szerint felelnek.

3. A kártérítés kérdése aSzjt.-ben a büntetéstől független. Lehetséges, hogy a bitorló nem okozott még egyáltalán kárt a szerzőnek és mégis büntetés alá esik. Ilyen eset többnyire a merő közzététel, felolvasás, elszavalás, nyilvá