Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek

19—22. §. Büntetések.

119

felül ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A pénzbüntetés minden tettesre nézve külön állapítandó meg.

Ha a pénzbüntetés be nem hajtható, annak helyébe fogházbüntetés lép, melynek tartamát a bíróság már az ítéletben határozza meg. Ezen meghatározásnál egy forinttól tíz forintig terjedő összeg helyett egy napi fogházbüntetés állapítandó meg.

Ha a cselekmény elkövetőjét sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli, büntetésnek helye nincsen, és a cselekmény elkövetője a szerzőnek vagy jogutódjának az okozott kárért csak saját gazdagodása erejéig felelős.

20. §. Aki mást a szerzői jog bitorlására rábír : a 19-ik §-ban meghatározott büntetés alá esik, és a szerzőnek, vagy jogutódjának, a 19. §. értelmében, kártérítéssel tartozik akkor is, ha a tettes a most érintett szakasz szerint vétkes nem volna, vagy kártérítésre köteles nem lenne.

Ha a közvetlen tettes szándékosan, vagy gondatlanságból járt el : a kártérítésért mindketten egyetemlegesen felelősek.

A többi részesek büntetése és kártérítési kötelezettsége az általános jogi elvek szerint ítélendő meg.

21. §. A készletben levő példányok és a jogosulatlan többszörözésre rendelt különös készülékek, amilyenek : a nyomdai minták, lapok, érclemezek, vésett fadúcok, kövek, tömöntvények stb. elkoboztatnak, és mihelyt az elkobzás iránt hozott bírói határozat jogerejűvé vált, megsemmisíttetnek, vagy károsító alakjuktól megfosztva, a tulajdonosnak visszaadatnak.

Ha a műnek csak egy része tekinthető jogosulatlanul több szőr özöttnek, az elkobzás csak ezen egy részre és az annak többszörözésére kizárólag használt készülékekre terjed ki.

Az elkobzás kiterjed mindazon példányokra és készülékekre, melyek a jogosulatlan többszörözés eszközlőj ének, a nyomdásznak, a könyvkereskedőnek, az iparszerü ter-