Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
11—18. §. A szerzői jog tartama. 113 A valódi név a szerző vezeték- és keresztneve. Az utóbbinál legalább is az első betű kitétele szükséges. Elismert írói név minden jelenkori, vagy antik név, avagy névpótló jelző lehet (Mátray Lehel, Gracchus, Spectator), ami alatt az író szebb hangzás, vagy az ú. n. írói félhomály kedvéért. írni szokott és amelyről legalább is az irodalmi vagy művészeti körök tudják, hogy melyik szerző szokta használni. Ilven-e valamely név, a szokás határozza meg. Egyszer vagy kétszer használt ily álnév elismert írói névnek nem tekinthető. De ilyennek tekinthető az oly nem írói, hanem más állású egyének, pl. katonák neve is, akik az irodalomban, vagy a drámai és zenei művészetben szokás szerint és ismert álnévvel szerepelnek. Álnév alatt minden oly nevet vagy névjelzőt kell érteni, mely a szerzőnek nem elismert irodalmi neve, tehát amelyet használni köztudat szerint nem szokott. Ha a mű megjelenésének ideje nincs kitéve a művön, a valóságos megjelenési évet kell fölvenni a védelmi idő kezdetének, mivel a törvénynek nem az ily műveknek a védelemből való kizárása a célja, hanem a névtelenség (anonimitás) tiszteletben tartása és a névtelenül elhalt szerző talán ismeretlen halála napja helyett egy más, rövi- debb védelmi idő kezdőpontjának meghatározása. A beiktatást nem pótolja sem a szerző igazi nevének pl. hírlapi közzététele, sem az, ha igazi nevét a második vagy további kiadáson kiteszi. Azért az első kiadás elévülése a 13. §. után igazodik. 6. A szemző halála után kiadott mű (posthumus mű) védelme a szerző (korábbi) halálától számított ötven év. Ha a posthumus kiadás a szerző halála után a 45—50 év folyása alatt történik, a megjelenéstől számított 5 év áll az örökös rendelkezésére. A Szjt. maximális védelmi ideje tehát 55 év. 7. Az akadémiák, egyetemek, testületek, tanintézetek és más jogi személyek által kiadott műveknél (15. §.) csakis a gyűjteményes művek jöhetnek tekintetbe. Ilyenek az almanachok, enciklopédiák, értekezések, szótárak és effélék. Dr. Kenedi Géza : A magyar szerzői jog. 8
