Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek

11—18. §. A szerzői jog tartama.

109

< részek vagy kötetek kiadása között három évnél hosszabb <, időköz telt el : az előbb megjelent részek, vagy kötetek ( külön önálló műnek ; a három év lefolyása után meg- ) jelenő részek, vagy kötetek pedig : új műnek tekintendők.

17. §. A fordítás tilalma a 7. §. 2. pontja esetében

> az eredeti mű megjelenésétől számított öt évre, ugyan> azon szakasz 3-ik pontja esetében pedig a jogosult for> dítás első megjelenésétől számított öt évre terjed.

18. §. Az első szakaszokban megállapított védelmi

> időbe a mű vagy a fordítás első megjelenésének naptári / éve, illetőleg azon év, melyben a szerző meghalt, nem \ számíttatik be.

1. -«Íz általános védelmi idő. A törvénynek a védelem időtartamára vonatkozó 11—18. §-ai nemcsak az írói müvekre és a színművekre mint ilyenekre, hanem a zeneművekre (45. §.), a színművek, zeneművek és zenés színművek előadási jogára (55. §.), úgy a képzőművészet alkotásaira és ezek gyűjteményes kiadásaira (65. §.), valamint a műszaki ábrázolatokra (67. §.) is megfelelő alkalmazást nyernek.

A szerzői jog kihalásának az általános magánjogtól eltérő szabályozására az a régibb keletű megfontolás adott világszerte okot, hogy az emberi szellem nagybecsű irodalmi és művészeti alkotásai a szükségen túl ne legyenek a szerző jogutódjai uralmának alávetve, mivel azok közkinccsé tétele kiváló műveltségbeli és fejlődésbeli közérdek. A szerző kétségtelen jogával szemben pedig indokolja a rövidebb védelmet az, hogy a szerző, maga a legnagyobb lángész is, nemzetének és korának kész kulturkincseiből is merített művei megalkotásánál s így eredeti joga nem oly közvetlen forrásból fakad, mint általában a dologbeli jogok.

Kezdettől fogva mindenütt egy oly védelmi időtartam megállapítása volt tehát a feladat, mely a szerzők szellemi munkásságának bénítása nélkül a társadalmi közérdeket is kielégítse. A szerzőjogi törvények általában a szerző halálán túl is védik annak műveit, rendesen annyi időre, amennyi egy új nemzedék (a szerző gyermekei, részben unokái) föl