Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek

9. §. Kivételek a bitorlásból.

103

Az átvételnél történt elferdítésekről és azok következményeiről a törvény nem intézkedik. Megtörténhetik tehát, hogy az átvevő az átvett hírnek, véleménynek, kritikának stb. az átvételnél éppen ellenkező, vagy az eredeti forrásra sértő fordulatot ad. Ily esetekben nézetünk szerint a körülményekhez képest a bitorlás az 5. §. alapján megállapítható, mivel az ily átvétel nem tekinthető a törvényben megengedett »átvételnek« s mint meg nem engedett többszörözés a bitorlás fogalma alá esik.

Egyébiránt analóg rendelkezés foglaltatik a KT. 519. §-ában. mely a kiadónak a munka változatlan kiadását hagyja meg.

Ad 3. Nyilvános ügyiratok a közhatóságok vagy hatósági személyek tárgyalási iratai, jegyzőkönyvei, jelentései, végzései, amelyek az 1848 : XVIII. t.-c. 14. §-a szerint is a megtorlás veszélye nélkül közzétehetők. Mennyiben tekinthető ily közlés, akár hírlapban, akár másutt történjék is, a hivatali titok megsértésének, a Btk. határozza meg.

A törvény mindezek közzétételét tulajdonképpen fölösleges rendelkezéssel engedi meg, mivel a felsorolt ügyiratok védett szerzőjogi müveknek úgy sem tekinthetők.

Lehetnek azonban olyan esetek is, hogy a hatósági személy ügyirata már magában véve is szerzőjogi mű. Ilyen lehet valamely nagy közérdekkel bíró, hivatalosan létrehozott tudományos, művészeti, közgazdasági, jogászi vagy másnemű tervezet, monográfia és a többi. Amennyiben ily munkák közszolgálatbeli érdekből keletkeztek, közérdekű ügyiratokká válnak és egyáltalán »közölhetők«.

A tárgyalás szó a közhatóságok és bíróságok nyilvános tárgyalásait jelenti. Ezekre nézve azok lefolyásának közzététele az, amit a törvény itt megenged. A következő pont az ott mondott beszédekre vonatkozik.

Ad 4. A yilvános tárgyalásoknál és tanácskozásoknál tartott beszéd minden oly szóbeli felszólalás, melyet akár közigazgatási, akár bírósági, akár egyházi hatóságoknál és testületeknél, akár nyilvános egyesületi és társasági gyűléseken valaki tartott. Idetartoznak tehát a vád- és védbeszédek is.